Az igazságügyi szakértő délután három órakor érkezett meg Tordai Bence budapesti ingatlanához, ahol hozzávetőlegesen másfél órán át tartott helyszíni szemlét. Az eljárásra azok után került sor, hogy a Fővárosi Törvényszék szakértői bizonyítást rendelt el Tordai Bence budai villájának ügyében.
A párbeszédes politikus az ingatlanánál jelen lévő újságírókról telefonjával felvételeket készített, azzal vádolva a stábokat, hogy jogsértően tudósítanak az eseményről. Arra a riporteri kérdésére, hogy mire számít a szemlét követően, a képviselő nem volt hajlandó válaszolni. Az igazságügyi szakértő kijelentette, nem nyilatkozhat a sajtónak.
Tordai Bence még 2016-ban vásárolt egy II. kerületi, Attila utcai telket, az ingatlanon akkor parasztház állt. A Párbeszéd társelnöke eredetileg ezt a lakóingatlant akarta átépíttetni úgy, hogy az eredeti épületből számos elem megmaradjon. Ezzel szemben a telken egy teljesen új házat alakítottak ki.
A politikus által megbízott kivitelező 2017 novemberében kezdett dolgozni, ekkor egyszerű bejelentést tett az Országos Építésügyi Nyilvántartáson keresztül arról, hogy az ingatlan hátsó kertjében meglevő lakóépületet átépítené, bővítené. A munkálatok 2022 áprilisában befejeződtek, Tordai hatósági bizonyítványért folyamodott Budapest Főváros Kormányhivatalához. A dokumentum beszerzése azt a célt szolgálta, hogy az építtető jelezze a hatóságoknak: az ingatlan elkészült, a munkálatok befejeződtek. Ez az irat azért fontos, mert például a bankok ennek bemutatása után folyósíthatják egy építkezésre felvett hitel utolsó részletét, de a csokhoz és egyéb támogatásokhoz is elengedhetetlen a hatósági bizonyítvány megléte.
Miután Tordai benyújtotta igénylését, a kormányhivatal szemlét tartott az ingatlanon, majd a szakemberek átnézték az építési e-naplót, kikérdezték a kivitelezőt, és légi felvételeket kértek be a területről a II. kerületi önkormányzattól. Az adatok alapján 2022 augusztusában azt a határozatot hozták, hogy megtagadják a hatósági bizonyítvány kiadását. Azzal érveltek, hogy bár az ingatlan méreteit és megjelenését tekintve az egyszerű bejelentési dokumentációban szereplő épületet húzta fel a kivitelező, ám a korábbi házból nem annyi maradt meg, mint amennyi a tervekben szerepelt. A kormányhivatal vizsgálata megállapította, hogy egyes falakat az alapokig visszabontottak, illetve bizonyos helyeken még a régi alapot is elbontották, miközben a tervdokumentációban nem ez szerepelt.
