A tájékoztatás szerint hetekkel a körzetek feloldása után a Bács-Kiskun vármegyei Szankon található, 500 tömőludat tartó telepen a megemelkedett elhullás keltett gyanút. A Nébih laboratóriuma végül igazolta a vírus H5N1 altípusának jelenlétét.
Az állategészségügyi szakemberek azonnal megkezdték az állomány felszámolását, továbbá az adott gazdaság körül kijelölték a három kilométer sugarú védőkörzetet, valamint a tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetet.
A Nébih kiemelte, hogy a vírus továbbra is jelen van az országban, így a járványvédelmi előírások betartása elengedhetetlen.
A madárinfluenza-kitörésekről és a nemzetközi kereskedelmet érintő aktuális információkról a Nébih aloldalán lehet tájékozódni.
Ahogy a Magyar Nemzet korábban megírta, az Európai Unióban baromfitartó telepeken és vadmadarakban egyaránt kimutatták a madárinfluenza H5N1, míg néhány vadmadárnál a vírus H5N5 altípusát. Nemcsak Európában, az Egyesült Államokban is több millió szárnyast öltek meg azért, hogy így vegyék elejét a még nagyobb bajnak.
Hogyan terjed a madárinfluenza?
A vírust elsősorban a vadon élő madarak terjesztik. Ezek az állatok gyakran tünetek nélkül hordozzák a kórokozót, ami a fertőzött madár ürülékével vagy orrváladékával terjed. A vírus csekély kockázatot jelent az emberi egészségre, mivel a megbetegedések rendkívül ritkák. Ráadásul a vírusok elpusztulnak, ha a baromfit magasabb hőfokon megfelelő időn át főzik, sütik.
Borítókép: Az egészségügyi hatóságok védőöltözetet viselő munkatársai szárnyasokat semmisítenek meg egy hongkongi piacon a madárinfluenza H7N9 vírusa miatt 2016. június 7-én (Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre)
