Válságálló és családbarát a magyar adópolitika

Továbbra is a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a magyar gazdaság védelme az első a kormánynak – mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek annak kapcsán, hogy március elsején megkezdte az Országgyűlés a 2023-as költségvetés módosításának tárgyalását.

Budapest, 2022. november 8. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend elõtti felszólalásra válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. november 8-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Tállai András emlékeztetett arra, hogy a költségvetés módosítására azért van szükség, mert a már második éve zajló, elhúzódó ukrajnai háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta az ország gazdasági körülményeit.

A magyar adópolitika legfontosabb hosszú távú célkitűzései az orosz–ukrán háború idején is változatlanok: a gazdasági növekedés segítése a közvetlen adók, különösen a munkát terhelő adók csökkentésével, az adórendszer egyszerűsítése és az adóbevallással kapcsolatos adminisztráció csökkentése, valamint a családok támogatása – emelte ki az államtitkár.

Kifejtette, hogy a kormány továbbra is minden magyar háztartás számára fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig, amely 181 ezer forintot jelent havonta, családonként. Ezzel az EU-ban Magyarország támogatja a legnagyobb mértékben a családokat. Emellett a kormány tovább bővíti a családtámogatási intézkedések körét

– mondta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségvetés a januári 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosította, amely a 13. havi nyugdíjat is érintette. Fontos cél a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megvédése, ezért folytatódnak a munkahelyvédelmi programok, a munkát terhelő adókat pedig továbbra is alacsonyan tartják – jegyezte meg.

Tállai András hangsúlyozta, hogy a magyar adópolitikának hosszú ideje fontos célja az általános GDP-arányos adóelvonási szint csökkentése. A 2009 óta bekövetkezett változásokat összesítve már 5 százalékpontos csökkenést láthatunk, amivel Magyarország ebben az időszakban az EU második legnagyobb adócsökkentőjének számít Írország után, jelentősen megelőzve a 3. helyezett Máltát – mondta.

Kiemelte, hogy több ponton is jelentős előrelépés történt, így a 2011-ben érvényes 11 helyett mostanra mindössze háromfajta közteher vonatkozik a munkából származó jövedelmekre.

A 25 éven aluli fiatalok, illetve a 30. életévüket nem betöltött, gyermeket vállaló nők szja-mentességének bevezetésével tovább bővült a családokat és a fiatalok életkezdésének segítését szolgáló kedvezményrendszer. Továbbá a családi adó-visszatérítésnek köszönhetően a családok jelentős egyszeri juttatást kaptak a koronavírus-válság okozta veszteségeik kompenzálására – sorolta az államtitkár.

Az Európai Bizottság a források visszatartásával akadályozza a magyar gazdaság versenyképességének javítását

Tállai András közlése szerint a cél az, hogy a válság időszakában is sikerüljön megőrizni az elmúlt évtized eredményeit. Például az adóelvonás általános mértéke és a béreket terhelő adók esetében is sikerült ledolgozni a korábbi lemaradást a főbb versenytársaktól. Az adórendszer szerkezete pedig a gazdasági növekedés szempontjából jóval kedvezőbbé vált a korábbinál – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt időszakban úgy tudta megőrizni a gazdasági növekedést, hogy az unió más tagállamaival ellentétben még nem kapta meg a pandémia utáni helyreállítási program forrásait sem.

Tehát az Európai Bizottság a források visszatartásával akadályozza a magyar gazdaság versenyképességének javítását – jelentette ki a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Borítókép: Tállai András (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)