Egyre nagyobb a dollárbaloldal botránya

Szinte napról napra újabb fejlemények látnak napvilágot a guruló dollárok ügyről, miután nemrég a kettős gazdálkodás gyanúja is felmerült a dollárbaloldalon. Emlékezetes, hogy Márki-Zay Péter egy interjúban vallotta be, hogy a mozgalmát külföldről támogatták. Azóta a hatóságok is elkezdték vizsgálni az ügyet, miközben a baloldalon folyamatosan tagadják, hogy kaptak volna pénzeket külföldről.

Az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében elszólta magát – vagy tudatosan tett említést arról –, hogy az általa alapított MMM még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”. Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”.

Nem tud semmit a dollárbaloldal

Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt. Márki-Zay Péter nem sokkal később nyilvánosságra hozta mozgalmának teljes elszámolását a beérkezett adományokról. 

Bár ebből nem derül ki, hogy pontosan kiktől érkeztek a néhol elképesztő összegek, az biztos: az Action for Democracyn keresztül nyolc, összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dolláros „makroadomány” duzzasztotta az MMM számláját. 

Mindeközben – és azóta is – a Márki-Zay mögött álló ellenzéki pártok gyakorlatilag úgy tettek, mintha ott sem lettek volna a kampányban. A baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc ekkor azt állította a Hír TV-nek, hogy nincsen tudomása a Márki-Zay Péter mozgalmának utalt külföldi kampánytámogatásokról, így azokat pártja sem használta. A bukott miniszterelnök hangoztatta, hogy a DK el tud számolni a kampánypénzekkel az Állami Számvevőszéknek.

Gyurcsányhoz hasonlóan Karácsony Gergely is azt állította a Hír TV-nek, hogy nem tudott az MMM-hez érkező amerikai pénzekről. – Azt tudom, ami a nyilvánosságban ezzel kapcsolatban megjelent, amit a miniszterelnök-jelölt úr mondott, illetve az Action for Democracy hivatalos közleményét ismerem ezzel kapcsolatosan. Nem tudok se többet, se kevesebbet ennél – hangoztatta a főpolgármester. Állítása szerint még az MMM korábbi alelnöke sem tudott a szervezethez Amerikából érkező elképesztő kampánytámogatásokról. 

A külföldi támogatások elszámolása a pártfinanszírozási törvényt és az adózás rendjét is sértheti. Fotó: Havran Zoltán

Lukácsi Katalin lapunknak ekkor hangoztatta: már április 3-a előtt sem vett részt aktívan az MMM vezetésében, hanem inkább a „terepmunkára” koncentrált a kampányban. Mindezt azzal indokolta, hogy a mozgalom szervezeti kultúrája „hagyott kívánnivalót maga után”, Márki-Zay ugyanis nem igazán vonta be az elnökséget a munkába. Elmondása szerint neki csak a belföldön, elsősorban a különböző kampányrendezvényeken, a többi baloldali párttal közösen gyűjtött adományokról volt tudomása, amelyekről mindig tájékoztatták a nyilvánosságot. Lukácsi hangoztatta ugyanakkor, hogy a korrupcióellenes harcot zászlajára tűző Márki-Zay Péternek kétszer annyira kellene ügyelnie az elszámolásra és az átláthatóságra, mint másoknak. Az pedig már csak hab a tortán, hogy bár eleinte 1,8 milliárdos támogatásról szóltak a hírek, az ügyben indított nemzetbiztonsági vizsgálat feltárta, hogy ez az összeg valójában összesen mintegy hárommilliárd forintra rúgott.

Példátlan botrány

Még az ügy kirobbanása után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok tavaly szeptemberi kihelyezett frakcióülése után tartott sajtótájékoztatón közölte: kezdeményezik, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tekintse át a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyét. A nemzetbiztonsági bizottság számára készült, nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, hogy még annál is nagyobb összegek kerültek a dollárbaloldal kampányszervezeteinek számláira, mint amiről eddig tudni lehetett. Tavaly november 17-én látott napvilágot az a részjelentés, ami bizonyította, hogy nagyságrendileg hárommilliárd forintot kaphatott a baloldal az Egyesült Államokból. Azonban idén január 25-én világossá vált, hogy még ennél is nagyobb összeg érkezett a máig ismeretlen végső támogatói körtől.

 Kiderült, hogy a Korányi-féle Action for Democracy által folyósított összeg nagyjából 160 millió forinttal magasabb az eddig nyilvános utalások szaldójánál. Az ezen amerikai szervezettől kapott végösszeg tehát 3,174 milliárd forint, amelynek 58 százalékát Márki-Zay Péter Mindenki Magyarország Mozgalma kapta meg, amely saját bevallása szerint a pénz egy részét 2023 elején is költötte. 

Az is kiolvasható a parlamenti bizottság számára készült második részjelentésből, hogy egy másik fontos baloldali kampányszervezet, az Oraculum 2020 Kft., az EzaLényeg nevű portál működtetője az Action for Democracy által utalt 1,082 milliárd forint mellett egy másik forrásból hasonló nagyságrendű bevételre tett szert az előválasztási és a választási kampány idején. Ez az öt utalás 2021 szeptembere és 2022. február vége között összesen 887 millió forintot jelentett, amely egy svájci alapítvány kasszájából érkezett a szintén Bajnai köreibe tartozó vállalkozáshoz.

Új körülmények

Március elején Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a 2022-es országgyűlési választáson felhasznált kampánypénzek vizsgálata is napirenden volt, közölte: nem tudja tartani az ÁSZ a törvényben előírt, a tavalyi választáson egy százalék feletti eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzési határidejét, miután a vizsgálatok alatt különleges és összetett jelenségekre bukkantak. A hivatal elnöke a kampánypénzek ellenőrzésének állásáról tartott előadásában elmondta, az ellenőrzés során olyan körülményekre derült fény, amelyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartoznak, ezért az április 8-i határidőre az ÁSZ jelentése nem lesz kész. 

– Az ellenőrzésekből azt látjuk, hogy a kampányra fordított összegeknél a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) egy külföldi gazdasági társaságot is megbízott olyan feladatokkal, amelyeket itthon is megrendelt, így a teljesítési igazolások hitelességénél felmerül a kettős gazdálkodás 

– hangsúlyozta.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Facebook)