Magyarországon évente körülbelül 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada a háztartásokban termelődik. Megkérdeztünk egy szakértőt, milyen módszerrel tehetünk a leghatékonyabban a probléma ellen.
„Nem csak az a szemét szennyezi a környezetet, amit klasszikusan annak gondolunk. A meg nem evett, majd kidobott kifli, sajt, leves, főzelék, ugyanúgy káros a környezetre, mint más hulladék.” – mondta el a Magyar Nemzetnek Schmidt Judit dietetikus.
Több dologra felhívta a figyelmet a dietetikus szakember, akit az ételpazarlásról kérdeztünk. Schmidt Judit úgy fogalmazott, egy kis előretervezéssel, tudatossággal tehetünk ez ellen: ne vegyünk több romlandó élelmiszert, mint amennyit biztosan megeszünk, használjuk fel a maradékokat új ételekhez vagy fagyasszuk le, amit még lehet.
„Az étel érték, a megnövekedett árak mellett kifejezetten pazarlás, ha valamit ki kell dobni”
– tette hozzá.
A dietetikus szerint több megoldás is létezik a problémára, ám most két lehetőséget ajánlott arra, hogyan óvjuk környezetünket, illetve miként takaríthatunk meg pénzt ezzel az odafigyeléssel. Ez egy platform, amin keresztül vendéglátóhelyek és boltok kedvezményesen értékesítik az el nem adott, de jó minőségű ételeket és még applikáció is tartozik hozzá.
Itt egy sokaknak új oldal, amit érdemes lesz figyelni, ugyanis azonnal feldobja a környékünkön található félretett, megmaradt vagy el nem adott termékeket, így akár kávézhatunk, szendvicsezhetünk féláron, vagy bevásárolhatunk a boltban, amelyből megfőzünk egy kétfogásos ebédet.
„Nagy előrelépést jelent a Munch által indított kezdeményezés az élelmiszer-, ételpazarlás csökkentésében. Jó módja annak is, hogy kicsit csökkentsük a havi kiadásainkat, s a normál ár alatt jussunk hozzá az aznap megmaradt, jó minőségű élelmiszerek, ételek egyre nagyobb kínálatához. Ez így mindkét oldalnak kedvező, a kereskedőnek és a vevőnek is egyben, illetve az adott termék sem kerül a kukába. Mert bár a nagyvállalatok eladatlan termékeiket fel tudják ajánlani önkéntes szervezeteknek, akik eljuttatják azokat a rászorulóknak, ám kis tételben nekik sincs kapacitásuk ezek begyűjtésére. Az ételmentésben így a civilek is, magánszemélyek is részt vehetnek. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, így egyre jobban terjedhet minden korosztályban” – fogalmazott Schmidt Judit. Hozzátette:
„Egyre nagyobb divat az ételmentés.”
Még egy oldalt ajánlott a dietetikus, mellyel érdemes ismerkednie azoknak, akik még nem használják azt rendszeresen.
„A Maradék nélkül szintén óriási segítség a témában. Rendszeresen adnak közzé híreket, statisztikákat, adnak gyakorlati tippeket az élelmiszerpazarlás ellen, így minden szektornak, az étkeztetőknek, vendéglátósoknak, a lakosságnak egyaránt. Számos kiadvánnyal segítik a maradékok felhasználását és a felesleges pazarlás csökkentését. Felhívják a figyelmet a szezonális gyümölcsökre, zöldségekre, komposztálásra, mellyel ténylegesen tehetünk valamit egészségünkért, a minőségi életért és a környezetünk védelméért” – hangsúlyozta Schmidt Judit.
A problémát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Unió LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) Környezetvédelmi alprogramjának pénzügyi támogatásával indította el Maradék nélkül elnevezésű programját, amelynek fókuszában a hazai élelmiszer-pazarlás mérséklése áll. A program célkitűzéseinek meghatározása során az Európai Unió hetedik környezetvédelmi cselekvési programjának tematikus prioritásai érvényesültek.
A projekt fő céljai:
Az élelmiszer-hulladékok arányának csökkentése a magyar háztartásokban fogyasztói attitűdök és viselkedésminták megváltoztatása révén. Általános iskolások tudásszintjének és tudatosságának növelése az élelmiszerpazarlás témakörében. Élelmiszer-hulladékok prevencióját elősegítő jó gyakorlatok összegyűjtése, illetve ezek alapján saját, hazai joggyakorlathoz illeszkedő útmutató kidolgozása az érintett élelmiszerlánc szereplők részére. Együttműködési kapcsolatok kialakítása más EU-s tagállamokkal a projekt elemeinek nemzetközi implementálhatóságának elősegítése érdekében.
