Mint fogalmazott: nyilván egy nagyváros életében nehéz megtalálni a kapcsolódó pontokat, kötelezettségünk, hogy programokat adjunk, kössük össze a családos és idős embereket. − Felelősségünk van, kirakatban vagyunk, itt megy át a tranzitforgalom, ezért mindig olyan képet kell tudjunk mutatni, ami a fejlődést és a közösségépítést is jól példázza − magyarázta a fideszes polgármester.
Farkas Petra, Belvárosi Közösségi Tér ügyvezetője lapunknak kifejtette: a Belvárosi Közösségi Tér különlegessége, hogy ez egy prevenciós központ, amely a meseterápia és pszichodráma csoportfoglalkozásokon alapul. E mellett mozgásfejlesztés és zeneterápia is megtalálható a portfólióban. Vagyis egy helyen érhető el nagyon sok foglalkozás, ami segíti a szülőket is. Hangsúlyozta, hogy a Meseterápiás Egyesület az első terápiás gyakorló intézménynek ismerte el a Belvárosi Közösségi Teret.
Farkas Petra elmondta, hogy
európai szinten is egyedülálló a Belvárosi Közösségi Tér, ugyanis az Európai Unió Szociális Bizottsága a családbarát települések alakuló ülésén joggyakorlatként mutatta azt be.
Siroki Attila, Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója a Bástya park felújítása kapcsán lapunknak úgy nyilatkozott: azt kellett felismerniük, hogy egy úgynevezett foghíjtelket hogyan tudják kiépíteni: a zsebpark-koncepció tudott itt megvalósulni, amelyet más nagyvárosokban is, többek között Londonban és Bécsben is alkalmaznak. Ennek az a lényege, hogy viszonylag kis területen, viszonylag sűrű beépítettségű környezetben hogyan lehet egy új közterületet létrehozni. Hozzátette a vezérigazgató, hogy a hely régészeti helyszín is, itt van Pest legnagyobb, egybefüggő középkori városfala, így értelemszerűen ezt is szerették volna megmutatni. Mint mondta, fontos volt az is, hogy több funkciót is ki tudjanak alakítani a parkban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!