A két férfi 1999. április 25-én megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál, és K. Gábor hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést adott le a férfira, aki a helyszínen meghalt. Az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába dobták a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton, és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét 1999. május 6-án fedezték fel.
Az ügyészség Portik Tamásra és K. Gáborra is életfogytig tartó szabadságvesztést kért.
A bíróság Portik Tamást az ügetői merényletben felbujtóként, aljas indokból elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek pénteken, a másik ügyben pedig felbujtóként elkövetett, előre kitervelt emberölésben, és húsz év fegyházbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlottat, K. Gábort előre kitervelt emberölésben mondta ki bűnösnek a törvényszék, és 14 év fegyházbüntetésre ítélte. Mindketten a büntetésük négyötödének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhetők.
A bíróság Portik Tamás esetében súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy két emberölés miatt már kiszabott börtönbüntetését tölti, K. Gábor esetében pedig mások mellett „az ölési cselekmény maffiaszerű jellegét”.
A harmadik férfival, Sz. Józseffel, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – elkülönített eljárásban.
A harmadrendű vádlottat azzal is vádolták, hogy Fenyő János megölése ügyében bizonyítékokat kínált fel pénzért az ügyben felbujtóként gyanúsított Gyárfás Tamásnak, így törekedve a büntetőeljárás meghiúsítására.
A pénteken kihirdetett ítélet nem jogerős, az ügyész az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezett, a vádlottak és védőik pedig felmentésért. Portik Tamás arról beszélt, a rendőrség manipulálja az ellene folyó eljárást, hogy „a valódi elkövető” elkerülje a felelősségre vonást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!