Portik Tamást újabb két leszámolás miatt ítélhetik el, és ezúttal életfogytiglani fegyházat kaphat bizonyítottság esetén. A vád képviselője ezt indítványozta perbeszédében. A vád szerint Portik volt a felbujtója a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merényletnek, valamint ő lövette le gyerekkori cimboráját, Gyüre Józsefet.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Évek óta heti látogatója a bíróságoknak Portik Tamás, azaz hogy immár hónapok óta biztonsági okokból a börtönből kapcsolják az adott ügye tárgyalására zárt hírközlési rendszeren keresztül. Eddig kétszer ítélték el jogerősen. Prisztás József 1996-os megöletéséért 15 évet, Boros „Óriás” Tamás Aranykéz utcai felrobbantásáért 13 év fegyházat kapott.
Portik Tamás biztonsági okokból távkapcsolaton keresztül vesz részt a tárgyalásokon. Fotónkon a Fenyő-gyilkosság egyik bizonyítási napja (Fotó: a szerző)
Napjainkban pedig a végkifejleténél tart az az egyesített ügye, amelyben bizonyítottság esetén életfogytiglani fegyházat kaphat. Ma a védői perbeszédben védője felmentését kérte az ügyben, Portik pedig végig tagadta az elmúlt három és fél évben, hogy meg akarta volna öletni 1996-ban Lakatos Csaba fogathajtót az ügetőn. Csakúgy, mint azt, hogy 1999-ben az ő utasítására ölte volna meg K. Gábor gyerekkori cimboráját, bandája tagját, Gyüre Józsefet.
A vádat képviselő ügyésznő azonban perbeszédében is arról beszélt, hogy a bizonyítékok mindkét bűncselekmény elkövetésére egységes, zárt rendszert alkotnak és alátámasztják a vádban foglaltakat. Ezért Portik Tamásra és K. Gáborra életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását indítványozta.
Sikertelen merénylet
Az ügetőhajtó elleni emberölés vádiratának lényege szerint a most 54 éves Portik az 1990-es évek közepétől egy olyan, 15-20 főből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. Portik 1996. november 1-jén agyonlövette üzleti vita miatt Prisztás Józsefet, és a nyomozás során tanúként kihallgatták Lakatos Csabát, az ügető fogathajtóját, Prisztás barátját is.
Lakatos a tanúkihallgatását követően a folyosón említést tett a rendőröknek arról, hogy az emberölés hátterében szerinte Portik Tamás állhat. Az információt azonnal megsúgták Portiknak hatósági kapcsolatai, ezért a vádirat szerint eldöntötte, hogy megöleti az általa besúgónak, ,,vamzernek” tartott Lakatost. Rávette az éjszakai élet erős emberének tartott Tanyi Györgyöt, hogy ölje meg a fogathajtót. Tanyi öt további társát – köztük testvéreit is – bevonta a merényletbe, és beszerzett egy golyós puskát, amit a Fiumei úti temetőben rejtett el. A sírkert fala határos az ügetőpályával, és azon átmászva egy épület tetejéről tervezte a lövések leadását.
Végül 1996. november 13-án, az esti órákban Tanyi György négyszer lőtt rá a pályán lévő hajtóra, akit háromszor el is talált, s az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Tanyi bűntársai a szállításban, a menekülés biztosításában, valamint a helyszínre érkező rendőrök figyelemmel kísérésében vettek részt. A merénylő 2018-ban jogerősen 11 év fegyházat kapott, és a tárgyalásán megnevezte megbízóját, Portik Tamást.
Bűntárs az újabb áldozat
A Fővárosi Főügyészség 2021-ben előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat Portik Tamás, K. Gábor és harmadik társuk ellen Gyüre József meggyilkolása miatt.
A vád lényege szerint
Portik az 1990-es évek közepétől egy bűnelkövetői csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. Az ügy későbbi sértettje is ennek a bűnelkövetői csoportnak a tagja volt. Portik már fiatal kora óta ismerte a sértettet (Gyüre Józsefet – a szerző), 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért Portik megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát, hogy öljék meg Gyürét.
Az emberöléssel megbízott két bandatag 1999. április 25-én Gyüre XI. kerületi bérelt lakásához hajtott, leparkoltak, majd felcsöngettek a célponthoz. Gyüre beengedte a gyilkost a lakásba.
A vád szerint a lakásban az emberölés tettese, K. Gábor a fürdőszobába ment, ahol elővette a szatyrából az emberölés végrehajtásához előzetesen beszerzett, hangtompítóval ellátott géppisztolyt, majd a fürdőszobából kilépve a fegyverrel célzott lövést adott le a sértettre, aztán közelebb lépett hozzá és még többször rálőtt.
A sértett a helyszínen életét vesztette. Társa mindössze abban bűnös, hogy odaszállította a helyszínre a végrehajtót, majd utána elvitte. A gyilkosság után a két férfi az Erzsébet híd budai hídfőjéhez hajtott, ahol a lőfegyvert a Dunába hajították. A lőfegyvert később hajléktalanok megtalálták a Duna-parton, és azt leadták a rendőrségen. A sértett holttestét a lakás tulajdonosa által megbízott személy 1999. május 6-án fedezte fel, amikor a bérleti díjért megjelent a lakásban.
A Fővárosi Főügyészség Portik Tamást felbujtóként, előre kitervelten, az emberölés tényleges végrehajtóját pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban.
A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az ügyet egyesítse a Portik Tamás ellen emberölés bűntette miatt már bírósági ügyszakban folyamatban lévő másik büntetőüggyel. (A Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni gyilkossági kísérlet ügyével – a szerző.) Ez megtörtént.
Az egyesített ügyben pedig az ügyésznő fenntartotta a vádiratban megfogalmazott büntetést, azaz életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását indítványozta Portikra és K. Gáborra.
Együttműködő
A harmadik férfival, a Gyüre-féle emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – egy elkülönített eljárásban. (A vádlott ügyét végül Portik és K. Gábor ügyével egyesítették, az ítéletet is ebben az ügyben hozzák majd meg ellene.) Őt a főügyészség egy másik ügyben elkövetett bűnpártolással is vádolja; a vád szerint egy 1998-as emberölési ügy (a Fenyő-gyilkosság – a szerző) miatt indult büntetőeljárás későbbi szakaszában, 2017–2018-ban, az emberölés felbujtói ellen indult büntetőeljárás meghiúsítására törekedett oly módon, hogy a birtokában lévő, az ügy szempontjából releváns bizonyítási eszközt nem adott át a nyomozó hatóságnak, hanem azt pénzért ajánlotta fel a felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamásnak, illetve ügyvédjének. Gyárfás ilyen módon történő megzsarolása jutott el végül addig, hogy előbb gyanúsított, majd vádlott lett a Fenyő-gyilkosság ügyében. Amivel aztán egyesítették Portik Tamás perújítási eljárását is. A Fenyő-ügyben július elején kezdődnek a perbeszédek és télen várható első fokú ítélet.
Borítókép: Portik Tamásra életfogytiglani fegyház vár bizonyítottság esetén (Fotó: Havran Zoltán)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
