Portik Tamás életfogytiglani fegyházat kaphat

Évek óta heti látogatója a bíróságoknak Portik Tamás, azaz hogy immár hónapok óta biztonsági okokból a börtönből kapcsolják az adott ügye tárgyalására zárt hírközlési rendszeren keresztül. Eddig kétszer ítélték el jogerősen. Prisztás József 1996-os megöletéséért 15 évet, Boros „Óriás” Tamás Aranykéz utcai felrobbantásáért 13 év fegyházat kapott.

Portik Tamás biztonsági okokból távkapcsolaton keresztül vesz részt a tárgyalásokon. Fotónkon a Fenyő-gyilkosság egyik bizonyítási napja (Fotó: a szerző)

Napjainkban pedig a végkifejleténél tart az az egyesített ügye, amelyben bizonyítottság esetén életfogytiglani fegyházat kaphat. Ma a védői perbeszédben védője felmentését kérte az ügyben, Portik pedig végig tagadta az elmúlt három és fél évben, hogy meg akarta volna öletni 1996-ban Lakatos Csaba fogathajtót az ügetőn. Csakúgy, mint azt, hogy 1999-ben az ő utasítására ölte volna meg K. Gábor gyerekkori cimboráját, bandája tagját, Gyüre Józsefet.

A vádat képviselő ügyésznő azonban perbeszédében is arról beszélt, hogy a bizonyítékok mindkét bűncselekmény elkövetésére egységes, zárt rendszert alkotnak és alátámasztják a vádban foglaltakat. Ezért Portik Tamásra és K. Gáborra életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. 

Sikertelen merénylet

Az ügetőhajtó elleni emberölés vádiratának lényege szerint a most 54 éves Portik az 1990-es évek közepétől egy olyan, 15-20 főből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. Portik 1996. november 1-jén agyonlövette üzleti vita miatt Prisztás Józsefet, és a nyomozás során tanúként kihallgatták Lakatos Csabát, az ügető fogathajtóját, Prisztás barátját is.

Lakatos a tanúkihallgatását követően a folyosón említést tett a rendőröknek arról, hogy az emberölés hátterében szerinte Portik Tamás állhat. Az információt azonnal megsúgták Portiknak hatósági kapcsolatai, ezért a vádirat szerint eldöntötte, hogy megöleti az általa besúgónak, ,,vamzernek” tartott Lakatost. Rávette az éjszakai élet erős emberének tartott Tanyi Györgyöt, hogy ölje meg a fogathajtót. Tanyi öt további társát – köztük testvéreit is – bevonta a merényletbe, és beszerzett egy golyós puskát, amit a Fiumei úti temetőben rejtett el. A sírkert fala határos az ügetőpályával, és azon átmászva egy épület tetejéről tervezte a lövések leadását.

Végül 1996. november 13-án, az esti órákban Tanyi György négyszer lőtt rá a pályán lévő hajtóra, akit háromszor el is talált, s az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Tanyi bűntársai a szállításban, a menekülés biztosításában, valamint a helyszínre érkező rendőrök figyelemmel kísérésében vettek részt. A merénylő 2018-ban jogerősen 11 év fegyházat kapott, és a tárgyalásán megnevezte megbízóját, Portik Tamást.

 

Bűntárs az újabb áldozat

A Fővárosi Főügyészség 2021-ben előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat Portik Tamás, K. Gábor és harmadik társuk ellen Gyüre József meggyilkolása miatt.

A vád lényege szerint

Portik az 1990-es évek közepétől egy bűnelkövetői csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, és a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. Az ügy későbbi sértettje is ennek a bűnelkövetői csoportnak a tagja volt. Portik már fiatal kora óta ismerte a sértettet (Gyüre Józsefet – a szerző), 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért Portik megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát, hogy öljék meg Gyürét.

Az emberöléssel megbízott két bandatag 1999. április 25-én Gyüre XI. kerületi bérelt lakásához hajtott, leparkoltak, majd felcsöngettek a célponthoz. Gyüre beengedte a gyilkost a lakásba. 

A vád szerint a lakásban az emberölés tettese, K. Gábor a fürdőszobába ment, ahol elővette a szatyrából az emberölés végrehajtásához előzetesen beszerzett, hangtompítóval ellátott géppisztolyt, majd a fürdőszobából kilépve a fegyverrel célzott lövést adott le a sértettre, aztán közelebb lépett hozzá és még többször rálőtt. 

A sértett a helyszínen életét vesztette. Társa mindössze abban bűnös, hogy odaszállította a helyszínre a végrehajtót, majd utána elvitte. A gyilkosság után a két férfi az Erzsébet híd budai hídfőjéhez hajtott, ahol a lőfegyvert a Dunába hajították. A lőfegyvert később hajléktalanok megtalálták a Duna-parton, és azt leadták a rendőrségen. A sértett holttestét a lakás tulajdonosa által megbízott személy 1999. május 6-án fedezte fel, amikor a bérleti díjért megjelent a lakásban.

A Fővárosi Főügyészség Portik Tamást felbujtóként, előre kitervelten, az emberölés tényleges végrehajtóját pedig tettesként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével vádolja, és velük szemben életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádiratban. 

A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az ügyet egyesítse a Portik Tamás ellen emberölés bűntette miatt már bírósági ügyszakban folyamatban lévő másik büntetőüggyel. (A Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni gyilkossági kísérlet ügyével – a szerző.) Ez megtörtént.

Az egyesített ügyben pedig az ügyésznő fenntartotta a vádiratban megfogalmazott büntetést, azaz életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását indítványozta Portikra és K. Gáborra.

Együttműködő

A harmadik férfival, a Gyüre-féle emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – egy elkülönített eljárásban. (A vádlott ügyét végül Portik és K. Gábor ügyével egyesítették, az ítéletet is ebben az ügyben hozzák majd meg ellene.) Őt a főügyészség egy másik ügyben elkövetett bűnpártolással is vádolja; a vád szerint egy 1998-as emberölési ügy (a Fenyő-gyilkosság – a szerző) miatt indult büntetőeljárás későbbi szakaszában, 2017–2018-ban, az emberölés felbujtói ellen indult büntetőeljárás meghiúsítására törekedett oly módon, hogy a birtokában lévő, az ügy szempontjából releváns bizonyítási eszközt nem adott át a nyomozó hatóságnak, hanem azt pénzért ajánlotta fel a felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamásnak, illetve ügyvédjének. Gyárfás ilyen módon történő megzsarolása jutott el végül addig, hogy előbb gyanúsított, majd vádlott lett a Fenyő-gyilkosság ügyében. Amivel aztán egyesítették Portik Tamás perújítási eljárását is. A Fenyő-ügyben július elején kezdődnek a perbeszédek és télen várható első fokú ítélet.

Borítókép: Portik Tamásra életfogytiglani fegyház vár bizonyítottság esetén (Fotó: Havran Zoltán)