Kiderült, milyen életkorban érdemes gyermeket szülni

A Semmelweis Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata szerint 23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.

2180210913 Fotó: morrowlight

Az egyetem kutatói azt találták, hogy 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban húsz százalékkal, míg a 32. életév után 15 százalékkal nőtt a nem kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az ideális gyermekvállalási életkorhoz (23–32) képest.

A csak a fiatal anyákat érintő anomáliák közül a magzat központi idegrendszeri fejlődési rendellenességei voltak a legkiemelkedőbbek – ezek kialakulásának kockázata általánosságban 25 százalékkal nőhet a 22 éves életkor alatti kategóriában, de húszéves kor alatt a kockázatnövekedés még ennél is magasabb.

A csak az idősebb anyák magzatait érintő rendellenességek közül a fej, a nyak, a fül és a szem fejlődési rendellenességei mutattak nagy ugrást – ezek rizikója kétszeresére (száz százalékkal) nőhet, és elsősorban negyvenéves kor feletti terhességnél mutattak nagy eltérést. Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34 százalékkal nőtt.

A mindkét korcsoportot érintő lehetséges rendellenességek közül a szívfejlődési hibák kockázata hét százalékkal lehet magasabb a túl fiatal anyák magzatainál és 33 százalékkal az idősebb kismamák esetében.

Az ajak- és szájpadhasadék kialakulásának veszélye kilenc százalékkal nőhet fiatal anyák gyermekeinél és 45 százalékkal 32 éves kor fölötti terhességnél.

A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatai szerint a nem genetikai rendellenességgel született babák 65 százaléka kisfiú volt. A kutatók szerint ennek egyik oka, hogy nagyon gyakoriak a hímvessző kisebb, nem súlyos fejlődési rendellenességei.

A mozgásszervi anomáliák veszélye túl fiatal kismamák babáinál 17 százalékkal, míg idősebbeknél 29 százalékkal nőtt. Az emésztőszervi defektusok rizikója 23 százalékkal és 15 százalékkal növekedett a fiatal, illetve idősebb anyukák esetében.

„Azt egyelőre csak feltételezzük, miért alakulhatnak ki nagyobb eséllyel nem kromoszomális születési anomáliák bizonyos korcsoportokban. Fiatal anyáknál elsősorban az életviteli tényezőket (például dohányzás, drog- vagy alkoholfogyasztás) sejtjük a háttérben, klinikai tapasztalataink szerint ezek a kismamák gyakran nincsenek felkészülve a terhességre. Idősebbeknél egyebek mellett a környezeti hatások (vegyszerek, légszennyezettség) felhalmozódása, a DNS-javító mechanizmusok romlása, illetve a petesejtek és a méhnyálkahártya elöregedése is szerepet játszhatnak. A pontos okok beazonosításához azonban további kutatások szükségesek” – tette hozzá Pethő Boglárka.

Statisztikai adatok szerint a szülések három-öt százalékában fordul elő valamilyen fejlődési rendellenesség világszerte, és ezek az eltérések az újszülötteket érintő vezető halálokok között vannak.

A szakemberek a megelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet, melynek elsősorban idősebb anyák esetében van jelentősége. Folsav és vitaminok szedését, illetve a szűrési protokollok életkori rizikófaktorokhoz igazítását javasolják.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)