Kövér László: A globális magánhatalmak túszul ejtették az Európai Unió vezetését

Ma ismét hatalmi átrendeződés előtt áll a világ, aminek eszköze ismét egy háború – fogalmazott Kövér László a Magyar Református Egyház Közös Zsinatán. Az Országgyűlés elnöke közölte: a tét az, hogy az államok alulmaradnak-e az egyre nagyobb pénzügyi-gazdasági erőt képviselő magánhatalmakkal szemben.

A házelnök szerint ugyanilyen megszállottság az európai háborúk szítása révén Európa végzetes eladósítása és kiuzsorázása, a hitelezői érdekeknek megfelelően végzetesen eladósított európai nemzeti államok felszámolása és egy hitelképesnek, azaz ismét kifoszthatónak remélt új entitás, az Európai Egyesült Államok létrehozására való törekvés.

A világhatalmi átrendeződés tétje

– Napjaink és az előttünk álló idők egyetemleges felelőssége, az egyházi és világi elöljárók közös teendője, hogy ne engedjük, bármiféle világpolitikai árhullám elragadja a hazát és a nemzetet. Segítsük a magyarságot abban, hogy megőrizze önmagát, távol tarthassa magától az idegen megszállottságot, és semmiképpen ne essen annak rabjává és áldozatává! – fogalmazott. Kövér László arra figyelmeztetett, hogy annak a világhatalmi átrendeződésnek, amelynek a küszöbén állunk, nem az a tétje, hogy a jövőben melyik keleti vagy nyugati állam vagy államcsoport fogja uralni a világot. 

– Az igazi tét az, hogy a világ nyugati és keleti felén, az államok – mint a közjó és a közérdek szolgálatára hivatott közhatalmak – alulmaradnak-e az egyre nagyobb pénzügyi-gazdasági erőt képviselő, egyre nagyobb politikai befolyást szerző, mindenféle demokratikus ellenőrzésen – s lassan mindenféle joghatóságon is – kívül álló magánhatalmakkal szemben. Vagy képesek helyreállítani azt a közöttük korábban fennálló hatalmi erőegyensúlyt, ami az elmúlt három évtizedben a tőke, az információ és a technológiai koncentráció okán a magánhatalmak javára megbomlott 

– fejtette ki.

A házelnök kiemelte, hogy  a világhatalmi átrendeződés tétje, hogy a jövőben az emberek milliárdjai demokratikus közhatalmi keretek között élve, szavazataikkal beleszólhatnak-e még sorsuk alakulásába, vagy a magánhatalmak globális hálózata által kifejlesztett uralmi rendszer technológiai diktatúrájának alattvalóivá válnak. Kitért arra is, hogy a Kárpát-medencei magyar református nemzetstratégiában foglaltak szerint a magyar református egyház legfontosabb közös feladatának az egyház belső szellemi, lelki védvonalainak megerősítését tekinti. 

Mint mondta, ez a legfontosabb szolgálat templomban, iskolában családban, közéletben, az élet minden területén, a reformátusok előtt álló jövő megnyeréséhez pedig legfőképpen gyülekezetépítésre van szükség.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: egyenes beszédre van szükség, ami rendkívül ritka manapság. – Az egyenes beszéd arról szól, hogy képesek vagyunk a valóságot, az igazságot a nevén nevezni. Az igazság nevén nevezése létkérdés, élet-halál kérdése – hangsúlyozta. Szerinte az egyenes beszéddel a magyar reformátusok nem állnak rosszul, bár állhatnának jobban, továbbá döntést kell hozni az igazság mellett, ami mindig a hamissággal szembeni döntés. Jelezte, hogy a keresztyén, a református élet fenyegetettségét újra és újra átélték és átélik, és aki ezt kétségbe vonná, annak elég csak átlépnie az ukrán határt.

Borítókép: Kövér László házelnök az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén (Fotó: MTI/Illyés Tibor)