Simicskó István: Törvénytelen beleavatkozni hazánk belügyeibe

Támogatjuk a kormány munkáját – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Simicskó István. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője a parlament tavaszi ülésszakának az értékelése mellett szót ejtett Brüsszel háborúpárti politikájáról és az EU migránskvótaterveiről. Emellett közölte, hogy az Országgyűlés a baloldal botránya miatt már ősszel szigoríthatja a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályokat.

20230703 Budapest Simicskó István politikus, országgyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt KDNP frakcióvezetője. Interjú Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet MN Fotó: Mirkó István

– Az EU kapcsán az is megjegyzendő, hogy béketervek kidolgozása helyett ismét a migránskvóta elfogadásán munkálkodnak.

– 2015 óta látjuk, hogy a tömeges illegális migráció milyen veszélyeket rejt Európa biztonságára nézve. Látjuk, hogy no-go zónák alakultak ki több nagyvárosban. Látjuk, hogy a más kultúrából érkező és a keresztény alapértékekre épülő európai társadalmakhoz képest teljesen más, sajnos nemegyszer azzal összeférhetetlen és ellenséges identitással bíró csoportok nagyon komoly biztonsági kockázatokat hordoznak magukban. Növekszik a terrortámadások és erőszakos cselekedetek száma, amelynek elszenvedői, áldozatai leginkább éppen azok az európai lakosok, amelyek munkája naggyá és a migránsok számára vonzóvá tette ezt a földrészt. Eddig homlokegyenest más magatartási szabályok között éltek azok az emberek, akik most milliószámra érkeznek Európába. Ebből sem tanult Brüsszel, sőt továbbra is az önfeladás útját járják. 

Ahelyett, hogy megerősítenék a keresztény értékeket, amiket őseink ránk hagytak, inkább a kötelező migránskvótákkal az unió minden tagjára rá akarják erőltetni azt a bajt, amit jelentős részben ők hoztak a saját fejükre.

Még több meghívólevelet küldenek szerte Afrikába és Ázsiába, és nem a gyermekvállalásban, valamint a családok támogatásában látják a jövőt, hanem az önfeladás útját járják. Nem beszélve az embercsempészek számára nyújtott brüsszeli „életpályamodellről”.

– Megjegyzendő, hogy miközben a háborút és az illegális migrációt finanszírozza az EU, addig hazánk még mindig nem kapta meg az őt megillető forrásokat.

– Százmilliárd eurós hitelt akar felvenni Brüsszel, amiből ötvenmilliárd euróval támogatnák Ukrajnát. Eddig hetvenmilliárd eurós támogatást kapott az EU-tól Ukrajna, ám pontosan senki nem látja, hogy ezek a pénzek miként hasznosulnak, és az sem világos, hogy a tömegével adott kölcsönöket Ukrajna valaha vissza fogja-e fizetni. Ugyanakkor sok uniós tagország jogosan tartana igényt az EU-s forrásokra. Köztük Magyarország is, mivel ezek a pénzek járnak hazánknak. A háború értelmetlen táplálása helyett megoldási javaslatokat kell tenni, tűzszünetet és béketárgyalásokat kell kezdeményezni.

– Az utolsó ülésnapon szavazott a Tisztelt Ház a jövő évi költségvetésről. A jelenlegi körülmények között miért szükséges még a nyáron szavazni a büdzséről?

– Immár tízéves gyakorlat, hogy a parlament a nyáron fogadja a következő évi költségvetést. Huszonöt éve vagyok országgyűlési képviselő, és korábban voltak olyan december végi éjszakáink, amikor a parlamentben ültünk és több ezer módosító javaslatról vitáztunk. Egy ország stabilitását az is mutatja, hogy van egy időben elfogadott költségvetése, ami garantálja az állam egészének a működését, és a gazdaság iránti bizalmat is növeli. Még ha a nemzetközi környezet ennek jelenleg nem kedvez, akkor is jó látni azokat a fontosabb célokat, amelyeket a kormány megfogalmaz a társadalom- és a gazdaságpolitika területén. 

Mivel háború van a szomszédban, így a mostani költségvetés alapvetően a védelem megerősítéséről szól. Ezért van soha nem látott összeg, közel kétezermilliárd forint a védelmi tárcánál, amely óriási lehetőségeket rejt magában. 

Amikor honvédelmi miniszter voltam, akkor ennek töredéke, mindössze 350–450 milliárd forint volt a tárca költségvetése, amelyből mégis számos, a mai védelmi potenciált megalapozó intézkedést indítottunk el: többek között tízéves haderőfejlesztési program kezdődött, elkezdtük kiépíteni a területvédelmi tartalékos rendszert, illetve leraktuk a hazafias és honvédelmi nevelés alapjait. Szükség van arra, hogy a magyar honvédségnek korszerű, modern eszközei legyenek és ütemesen haladjon előre a haderő fejlesztése, ami szerintem jól halad. Emellett bővítjük a családtámogatások keretét és megtartjuk a 13. havi nyugdíjat, amik nekünk társadalompolitikai szempontból fontosak. Nyilván annak is örülnénk, ha végre a pedagógusok is méltó megbecsülésnek örvendhetnének. Ebben is elkötelezett a kormány. Azok a feszítő kérdések, amik a pedagógusokat terhelik, részben nyugvópontra érkezhetnek, főleg ha a fizetésüket is tisztességesen sikerül majd megemelni. Szövetségesként kell tekinteni a pedagógusokra, hiszen tudást és értékeket adnak át a jövő nemzedékének.

– Mi várható az őszi ülésszak során? Milyen lesz a törvényhozási munka?

– Kiemelendő a gyermekvédelmi törvény szigorítása, mivel fontos, hogy a gyermekeinket megóvjuk. Emellett közlekedési tárgyú törvények, agrártörvények, munkavédelmi törvény, a közbiztonság megerősítése érdekében szükséges törvények, vagyongazdálkodási törvények, valamint a pénzmosás elleni küzdelem erősítése is napirenden lesz. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága megbízta a Nemzeti Információs Központot, hogy végezze el a botrányos guruló dollárok ügyének mélyreható vizsgálatát, hogy a baloldal honnan és milyen módon kapott illegálisan forrásokat a tavalyi választási kampányára. A vonatkozó szabályozás áttekintésével el szeretnénk érni, hogy a jövőben ne legyen lehetőség a magyar választások külföldi befolyásolására. Már most hatályos törvények alapján is törvénytelen, ha külföldről beleavatkoznak Magyarország belügyébe. El fogunk készíteni egy további szigorítást tartalmazó módosítást is.

– Frakcióvezetői teendői mellett a Honvédelmi Sportszövetség elnöki posztját is ellátja. Miként értékeli a szervezet eddigi tevékenységét?

– Nagyon közel áll a szívemhez a Honvédelmi Sportszövetség, amelynek létrehozását honvédelmi miniszterként magam kezdeményezhettem. Amikor elindultunk, akkor egy harmincéves hiányt igyekeztünk pótolni, hiszen korábban is volt egy egyedülálló sportmozgalom Magyarországon a Magyar Honvédelmi Szövetség részeként. Mostanra már országosan több mint ötszáz tagszervezetünk van és több mint kétszázezer embert tudunk elérni a Honvédelmi Sportszövetség programjaival és célkitűzéseivel. Alapvetően a küldetésünk, hogy a haza védelmének ügyében nyissunk a fiatalok felé, közelebb hozzuk a társadalmat és a honvédséget egymáshoz, segítsük a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium munkáját. Különböző programokat, versenyeket és táborokat szervezünk, amelyek a fia­talok, a szülők és a tanárok körében is rendkívül népszerűek. Minden évben egyre több – mostanra már ötezer – gyermek jelentkezett a honvédelmi táborokba. 

Lehetőséget adunk a fiataloknak egy önismereti kalandra, ahol egy katonai jellegű képzésben vehetnek részt. A visszajelzések alapján ezt az aktív kikapcsolódást nagyon szeretik a fiatalok. 

Az a célunk, hogy ne csak a virtuális világban éljék az életüket, hanem a valóságban is megmérethessék tehetségüket különböző formában. Ezen keresztül erősödik az akaraterejük, a küzdőképességük, valamint fejlődik az önismeretük. Még 2017-ben indítottuk el a kadétprogramot, mindössze három iskolával, mostanra viszont 135 iskolával van szerződése a honvédségnek, a kadétok 65-70 százaléka pedig a katonai hivatást választja a statisztikák szerint. Összesen 7200 kadét tanul a programban részt vevő középiskolákban. Véleményem szerint mindenképpen Magyarország előnyére válik majd, ha a jövőben minél több agilis, hazáját szerető és képzett fiatal erősíti a Magyar Honvédséget.

Borítókép: Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője (Fotó: Mirkó István)