– Az óvodai nevelő az óvodapedagógus munkáját támogató tevékenységet fog ellátni, de nem gyermekmegőrző lesz, hiszen annál komolyabb szakmai ismeretekkel vértezik fel – mondta lapunknak Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. A gyakorlatorientált tudásban részesülő óvodai nevelők a minőségi szakmai oktatásban segíthetnek a mindennapos tevékenységekben, legyen szó akár a mozgásigény kielégítéséről, akár a foglalkozások lebonyolításáról.
Mese, sport, feladatok
Pölöskei Gáborné rámutatott:
az óvodapedagógusnak, azaz az óvónőnek felsőfokú végzettsége van, és többletkompetenciákat sajátított el, ami felhatalmazza olyan feladatok ellátására, amelyeket az óvodai nevelő nem tud elvégezni, hiszen utóbbinak csak középfokú végzettsége van.
A felsőfokú végzettséggel megszerzett többletkompetenciák közé sorolható a gyermekek egészségfejlesztésének ellátására való képesség, a megfelelő fejlesztési célok meghatározása, valamint a feladatok és a tartalmak megtervezése és kiválasztása. – Az óvónő irányítása mellett az óvodai nevelő tudja segíteni ezeket a feladatokat, mivel sok gyakorlati órát fog venni a képzés során – fogalmazott a helyettes államtitkár, aki szerint ezáltal még összetettebb és pontosabb figyelemben részesülhetnek a kisgyerekek.
A helyettes államtitkár példaként említette: a sportfoglalkozások levezetése vagy a mesélés nem feltétlenül egy felsőfokú végzettségű ember feladata, az viszont az ő dolga, hogyan állítsák össze a sportfoglalkozást. Emellett magasabb végzettséget igényel a sajátos nevelési igény felismerése vagy a mérésértékelési feladatok elvégzése, a heti vagy a napi tevékenység megtervezése.
A felsőoktatás előszobája
Pölöskei Gáborné szerint az óvodai nevelők képzésénél nagyon fontos lesz az, hogy az abban részt vevők tudatosan válasszák ezt a szakmát. – A képzésnek helyt adó technikumoknak az a céljuk, hogy a felsőoktatás előszobái legyenek. Ennek az óvodai nevelőképzés tökéletes példája lesz, mert az óvodai pedagógusképzést gyorsabban és tudatosabban lehet majd elvégezni – jelentette ki a helyettes államtitkár.
A képzéseket úgy szervezik, hogy azok ne „zsákutcák” legyenek, hanem az óvónők tovább tudjanak lépni, mert az óvódapedagógusi képesítéssel olyan tudáshoz és képesítéshez juthatnak, amit később be lehet számítani egy iskolai tanítói vagy tanári képzésnél.
A helyettes államtitkár pozitív példaként említette a bajai Eötvös József Főiskolát, ahol kiemelkedő a hallgatók szakmai elkötelezettsége. – A főiskola sikerének titka valószínűleg az, hogy nagyon erős a térség megtartóereje. Ha az óvodai nevelőkből lesznek óvópedagógusok, az már pályaorientációnak számít – jegyezte meg.
Az óvodai nevelő képzést a 14 éveseknek először az idén ősszel fogják meghirdetni, jövő évi kezdéssel. Azoknak, akiknek már van érettségi bizonyítványuk, most szeptemberben indulnak az első osztályok. A képzés tartalmának kidolgozása több mint egy éve zajlik munkacsoport keretében, az egyetemekkel közösen. Pölöskei Gáborné kitért arra is, hogy már elindították az okleveles szakasszisztensi képzést, melyre jelentős az érdeklődés. Az itt tanulók sokféle intézménytípust és gyermekoktatást megismernek, ez alapján választják ki, mely terület érdekli őket, akár a felsőoktatásban is. – Belőlük a szülők is profitálhatnak, mert képzett bébiszitterként tudnak elhelyezkedni. Ilyen még nincs Magyarországon, ezért a szakképzésnek az oktatási ágazatba lépése igazán előremutató – közölte Pölöskei Gáborné.
Jó kezekben
– Az óvodai nevelők képzésének elsődleges célja az, hogy a diplomás óvodapedagógusok mellé olyan középfokú végzettségű szakembereket biztosítsunk, akiknek szakmai ismeretük van az óvodába járó korosztályról, az intézmény működéséről, a nevelés területeiről és a gyermekek tevékenységéről – erről már Molnárné Tóth Erika, a Szerencsi Szakképzési Centrum Tokaji Ferenc Technikum, Szakgimnázium és Gimnázium igazgatója beszélt lapunknak. Az óvodai nevelők képzési követelményeinek kialakításában részt vevő szakember kifejtette, az új szakma képviselői az óvodapedagógus irányítása mellett például mulasztási naplót vagy a mindennapi mozgástevékenységet vezethetik, a személyiségfejlesztést viszont a diplomás óvodapedagógus végzi. Arra számítanak, hogy az óvodai nevelők a felsőoktatásba lépnek tovább, ahol kreditbeszámítással, rövidebb idő alatt diplomás óvodapedagógusokká válhatnak.
Úgy vélekedett, hogy
jobb, ha pedagógiai, pszichológiai és gyógypedagógiai ismeretek birtokában lévő fiatal dolgozik az óvodapedagógus mellett, mint ha egy olyan fiatal, akinek pusztán általános érettségi bizonyítványa van.
– Ha egy felső- és középfokú végzettségű óvodai szakember dolgozik együtt a diplomás irányításával, akkor jó kezekben lesznek a gyermekeink. Annál fontosabb befektetés nincs, minthogy a jövőnket, a gyermekeket a legjobb nevelőkre bízzuk – fogalmazott.
Az óvodai nevelők képzésének javasolt tananyagtartalmát úgy rakták össze, hogy megpróbáltak 14 éves fejjel gondolkodni. A tananyag felépítéséről kijelentette: évről évre visszatérnek a fontos területekre, fokozatosan mélyítve az ismereteket. Az igazgató szerint 19 évesen már tetemes óvodai gyakorlati tapasztalatra tesznek szert a képzésen résztvevők, például a 13. évfolyamon heti hét órát töltenek majd óvodai gyakorlaton, ahol sok mindent megtanulnak, megtapasztalnak és alkalmaznak. – Bennünk a jó szándék munkálkodik. A képzési anyag lektorálását segítő szakértő óvodavezető, akinek harmincéves gyakorlata van, azt mondta: zseniális anyagot állítottunk össze. Az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk a családoknak, az óvodáknak és ezáltal az egész társadalomnak, hogy a gyermekeket jól képzett, gyermekszerető szakemberek készítsék fel az iskolába lépésre – hangsúlyozta Molnárné Tóth Erika.
