Várhatóan két és fél méterrel lesz magasabb a Duna vize – fogalmazott Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az áradásoknak a fővárosra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Az elmúlt napok heves esőzései miatt harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben számos dunántúli településen. Mint ismert, a héten Orbán Viktor az Országos Műszaki Irányító Törzsnél (OMIT) áttekintette a jelenlegi helyzetet, majd a miniszterelnök közölte, hogy kézben tartják a helyzetet.
Az utóbbi évtizedekben szinte rendre megdőltek a legmagasabb és a legalacsonyabb vízállás rekordjai is a Dunán. Emlékezetes, hogy 2013. június 9-én az esti órákban 891 centimétert mértek a Vigadó éri vízmércén, amivel megdőlt a Budapesten valaha mért legmagasabb dunai vízállás rekordja. Az akkori eredmény 31 centiméterrel múlta felül a korábbi legmagasabb, 2006-ban mért értéket. Az évezred első nagyobb árhulláma 2002 nyarán érkezett, és az augusztus 18-i 848 centiméteres budapesti tetőzésével az addig mért legnagyobb vízszintet eredményezte.
Fotó: Origo/Polyák Attila
Ám 2003. augusztus 29-én majdnem (egy centiméter híján) megdőlt a valaha mért legkisebb érték is, 52 centiméteres vízállással. A következő csúcsérték 2006 tavaszán született, az április 4-én bekövetkezett 860 centiméteres tetőzéssel.
Az ezt követő évek átmenetileg rekordoktól mentesek voltak, bár 2010-ben a legnagyobb, 2011-ben pedig a legkisebb vízállást igencsak megközelítették a vízszintek. Az ezt követő években – egészen napjainkig – nem alakultak ki jelentősebb áradások a folyón. Az elmúlt tíz évben a vízállások a budapesti vízmércén egyetlen alkalommal sem érték el a hatszáz centimétert. Ez a tény az OVF szerint már önmagában is extrémnek tekinthető.
Ugyanakkor negatív csúcsokat ez az időszak is tartogatott, 2018-ban a Duna Budapestnél kétszer is megdöntötte a valaha mért legkisebb adatot: október 17-én 41 centiméteren, vagyis az addigi minimumnál tíz centiméterrel volt alacsonyabb a vízszint, azután október 25-én további nyolc centiméterrel kisebb, 33 centiméteres vízállást észleltek.
Mit jelentenek a készültségek?
Az árvízvédelmi fokozatokra vonatkozó előírások szerint I. fokú készültség esetén 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani, valamint a vízállásokat naponta legalább két alkalommal (6 és 18 órakor) – ha szükséges, többször – fel kell jegyezni. A II. fokú készültség alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani, valamint a vízállásokat naponta négy alkalommal – 6, 12, 18 és 24 órakor – kell leolvasni.
Fotó: Éberling András
Abban az esetben, ha a készültség elrendelésekor még további jelentős áradástól kell tartani, akkor a területileg illetékes vízügyi igazgató mozgósíthatja a hozzá tartozó – speciális egységét – VIZIG védelmi osztag egészét, vagy annak egyes részlegeit.
A III. fokú készültség során a védmű azon pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol annak állékonyságát súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra lehet számítani, oda vészőröket kell állítani.
1/192023.08.09. Budapest Duna tetőzése, Római part r
Magyar Nemzet Éberling András
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.