Világszenzáció a német–magyar nagymacska + videók

A világpiacon is kelendő lehet a Magyar Honvédség részére Zalaegerszegen sorozatgyártott KF41 Lynx, vagy magyar nevén Hiúz gyalogsági harcjármű. A 45 tonnás, a kezelőkön kívül nyolc, szintén korszerű személyi fegyverzettel rendelkező lövészkatonát szállító lánctalpas páncélozott harcjármű kora csúcstechnikájával van felszerelve, legyen az passzív és aktív védelem, felderítő eszközök vagy a csöves, illetve irányított rakétafegyverzet.

Budapest, 2023. május 21. Lynx gyalogsági harcjármû a honvédelem napja alkalmából, a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium által szervezett családi napon, amelyen a Magyar Honvédség fennállásának 175. évfordulóját ünneplik a Városligetben és a fõvárosi állatkertben 2023. május 21-én. MTI/Lakatos Péter Fotó: Lakatos Péter

A jármű képes másfél méter mély vízi akadályon átgázolni, 2,2 méter széles árkon áthajtani különösebb előkészületek nélkül. Egy méter magas akadály (lépcső) vagy 60 fokos emelkedő sem jelent számára problémát, és 30 fokosnál nem nagyobb dőlésszögű rézsűn sem borul fel vagy csúszik le.

Hiúz rinocéroszbőrrel

Ami a páncélzatot illeti, szemből a gyalogsági harcjárművekre kidolgozott NATO szabvány, a STANAG legmagasabb, 6-os szintjét képviseli. Ez azt jelenti, hogy a homlokpáncélzat ellenáll a széles körben elterjedt 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek is, míg oldalról a 14,5 milliméteres nehézgéppuska páncéltörő lövedékeinek, illetve a legalább 25 méterre robbanó 155 milliméteres tüzérségi lőszerek hatásainak. Alulról akár tízkilós aknák robbánása ellen is védettek a bent lévők, akik különleges, energiaelnyelő székekben ülnek.

Nem csak „vasban” áll a Hiúz védelmi képessége, az egyre elterjedtebb irányított páncéltörő rakéták és az irányítalan páncéltörő rakétagránátok ellen aktív védelemmel is felruházták.

A magyar járművek világszinten egy „elitklubba” kerülnek a StrikeShield aktív védelmi rendszerrel, mely képes a Lynx ellen indított rakétákat, gránátokat észlelni, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni, eltéríteni, vagy legalább a mozgási energiáját nagyban csökkenteni, hogy ne tudjon a főpáncélon áthatolni.

A StrikeShield rendszer 2021 októberében ment át a német haderő, a Bundeswehr minőség ellenőrző tesztjein. A teszteket a Magyar Honvédség is figyelemmel kísérte, sőt: egyes próbákat kifejezetten a magyar fél kérésére végeztek el. A tesztek során a rendszer sikeresnek bizonyult többféle nem irányított és irányított páncéltörő rakétával szemben (például Konkursz), ennek köszönhetően döntött a Honvédség a StrikeShield rendszer beszerzése mellett.

Az aktív védelmi rendszer az optikai és akusztikai érzékelők jelei alapján álcázással is tud védekezni. A ROSY 40 milliméteres gránátokat kilövő eszköz másodpercek alatt sűrű, átláthatatlan álcázófüstöt biztosít még a mozgásban lévő jármű számára is, eltakarva azt az optikai irányzású vagy keresőfejes páncéltörő fegyverek elől. 

Halálos karmok

Hatékony, megfelelő kaliberű fegyverzet nélkül a Hiúz csak egy nagyra nőtt harctéri páncélozott busz lenne, ezért ahhoz, hogy támogassa az általa szállított lövészek harcát, részt vehessen a páncélelhárításban vagy felderítő tevékenységet végezhessen a frontvonalban,

a Lance 2.0-nak nevezett toronyban foglal helyet az irányzó és a parancsnok, akik mellett egy MK 30–2/ABM 30 milliméteres gépágyú lett beszerelve. A fő fegyver alkalmas a kilövés közben programozható, előre meghatározott ponton felrobbanó repeszromboló lőszer használatára is. Ez jelentősen növeli az alacsonyan repülő légi célok – például drónok, könnyebb helikopterek – vagy a lövészárkokban, erődítésekben a fedezék mögött megbújó élőerő elleni pusztító képességet.

A gépágyúval párhuzamosítva van egy 7,62 géppuska. A parancsnok pedig belülről, védett pozíciójából képes működtetni a tetőre szerelhető MSSA távirányítású fegyverállványt, amire géppuska, nehézgéppuska vagy automata gránátvető is szerelhető.

Itt azonban még nem ér véget a fegyvertár, mivel a toronyból rakéták is indíthatók.

Az izraeli Rafael cég Spike LR2 megnövelt hatótávolságú, irányított páncéltörő rakétái a torony oldalára szerelt páncélozott konténerből indíthatók. A két rakétát tartalmazó tárolóegység csak az indítás előtt emelkedik ki a védett pozícióból.

Természetesen a harcjármű által szállított lövészkatonák is növelik a tűzerőt, akik a Lynxet a biztonságos hátsó, páncélozott lehajtható rámpán hagyhatják el, és automata kézifegyvereikkel, gránátvetőikkel és hátrasiklás nélküli, vállról indítható páncéltörő fegyvereikkel vehetik fel a harcot.

Mindent látó szemek

Egy macskához hűen a KF41 Lynx is kiváló, minden időjárási körülmények között hatékony érzékszervekkel rendelkezik. A már említett Lance 2.0-ás toronyban ülő irányzót és parancsnokot az úgynevezett SEOSS–2 stabilizált elektrooptikai felderítőrendszer segíti. A járműparancsnok „szeme” a páncélozott, körbeforgatható kupolában elhelyezett SEOSS–2P, ami az MSSA fegyvertornyot is irányítja. Az irányzó munkáját a SEOSS–2S figyelőrendszer segíti, mely a gépágyú mellett elhelyezve, a toronnyal együtt mozog.

Mindkét optikai felderítőrendszerben egy nagyfelbontású nappali és egy infravörös kamera, továbbá egy legfeljebb 10 kilométeres távolságig használható lézeres távolságmérő kapott helyet. A nappali optikai rendszer észlelési távolsága („valami van ott!”) több mint 18 kilométer, az észlelt tárgy jellegének megállapítását (jármű, ember stb.) több mint 8,5 kilométerről teszi lehetővé, konkrét azonosítást (jármű típusa, a személy férfi vagy nő) több mint 4,5 kilomérerről lehetséges. Az éjszakai képet biztosító hőkamera értékei még ennél jobbak, rendre: 17 kilométer, 9 kilométer és 5 kilométer. Mindez 2,3-szer 2,3 méter méretű NATO szabvány célokra értendő.

A parancsnok ezeken felül egy kisebb látótávolságú, de szélesebb szöget nyújtó kamerával is figyelheti a jármű környezetét.

Az okospáncélos agya

A Lynx-be integrált, úgynevezett SAS (Situational Awareness System) rendszer a jármű személyzete számára az érzékelők által közvetítet adatokat egységes harcászati képpé formálója. 

A SAS munkáját segítik a járműre körben felszerelt, nappali és infrakamerával rendelkező SCM 60 kameramodulok, amelyek  teljes lefedést biztosítanak a Lynx körül. A védelmet erősíti a szintén integrált lézeres besugárzásjelző, mely a jármű ellen indított, lézervezérlésű félaktív páncéltörő rakétarendszerek támadására figyelmeztet. A szállított lövészek a harchelyzetről a személyi felszerelésükhöz tartozó, a digitális katona programhoz kidolgozott, a harcjárműveél összekötettésben lévő eszközökön és a küzdőtérben telepíthető monitoron tájékozódhatnak.

A világpiacon is győzelmet érhet el

A 2020 őszén a Magyar Honvédség által megrendelt 218 lövészpáncélos mellett számos ország tenderén van versenyben a Rheinmetall által kifejlesztett páncélos. A német hadiipari óriás amerikai cégekkel összefogva pályázik a Bradley harcjárművek leváltását célzó XM30 OMFV programra. A Lynx döntőbe jutott a Griffin III harcjárművel együtt, ahol két típus 11-11 példányának alapos tesztelése után választják ki a Bradley utódját. A végső döntés 2025–2027 között várható. Görögország 205 Lynx harcjármű beszerzését tervezi helyi összeszereléssel együtt is. Az iraki kormány pedig 2022 márciusában tárgyalásokba kezdett a Lynx harcjármű esetleges beszerzéséről.

Borítókép: Lynx gyalogsági harcjármű a honvédelem napja alkalmából kiállítva a Városligetben, Budapesten (Fotó: Lakatos Péter)