Az orosz–ukrán háború, a Tajvant érintő kínai–amerikai szembenállás, a koreai félsziget demarkációs vonalán a nukleáris hatalmak egyre élesebb egymásnak feszülése, Afrika új érdekszférakra osztása mind-mind olyan tényezők, amelyek újra óriási keresletet generálnak a hagyományos fegyverek, köztük a lánctalpas gyalogsági harcjárművek iránt. Azonban a piacon jelenleg mindössze két új, már a 2000-es évek elvárásai és a közelmúlt háborúinak tapasztalatait is figyelembe vevő lánctalpas gyalogsági harcjármű érhető el: a koreai Hanwha által gyártott K21 Redback és a Rheinmetall KF41 Lynx (Hiúz).
A többi gyártó terméke egytől-egyig még a több mint harminc évvel ezelőtt véget ért hidegháború szülötte, illetve azok korszerűsített változata, minimális továbbfejlesztési lehetőséggel. A szűk kínálat mellett probléma még az elmúlt évtizedekben leépített hadiipar csekély gyártási kapacitása, ami miatt akár hosszú évekbe is telhet, mire egy megrendelő hozzájuthat az általa vásárolt fegyverrendszerhez.
A jelenlegi biztoságpolitikai helyzetben gazdaságilag és stratégiailag is kiemelt szerepe van a zalai vármegye székhelyen német-magyar együttműködésben készülő, világviszonylatban is igen korszerűek számító Hiúzoknak.
Zalaegerszeg nagymacskája
Mit tud a részben a Magyar Honvédség igényei alapján fejleszett Hiúz? A Honvédelem.hu részletes típusbemutatójából kiderül, a gyalogsági harcjármű a háromfős kezelőszemélyzet mellett nyolc lövészkatonát képes szállítani megfelelő páncélvédelem mellett. A lánctalpas jármű hossza 8,49 méter, szélessége 3,8 méter, magasságuk 3,73 méter, de ez utóbbi függhet a járműtestre szerelt toronytól vagy más felépítménytől is. A méret mellé a páncélzattal összhangban jelentős tömeg is jár: 45 tonnát nyomnak a harckész járművek, így meghaladják egy 72-es harckocsi súlyát.
A nagymacska mozgásáról egy Renk tipusú hatsebességes automata váltóval összekapcsolt, 1463 lóerős Liebherr D9612 turbódízel motor gondoskodik. Az akár 65-70 kilométeres sebességgel mozgó monstrum egyenként másfél tonnás lánctalpakon halad, amelyek megegyeznek a PzH 2000 önjáró tarack lánctalpaival, ami logisztikai előnyt jelent a mindkét típust üzemeltető Magyar Honvédség számára.
A jármű képes másfél méter mély vízi akadályon átgázolni, 2,2 méter széles árkon áthajtani különösebb előkészületek nélkül. Egy méter magas akadály (lépcső) vagy 60 fokos emelkedő sem jelent számára problémát, és 30 fokosnál nem nagyobb dőlésszögű rézsűn sem borul fel vagy csúszik le.
Hiúz rinocéroszbőrrel
Ami a páncélzatot illeti, szemből a gyalogsági harcjárművekre kidolgozott NATO szabvány, a STANAG legmagasabb, 6-os szintjét képviseli. Ez azt jelenti, hogy a homlokpáncélzat ellenáll a széles körben elterjedt 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek is, míg oldalról a 14,5 milliméteres nehézgéppuska páncéltörő lövedékeinek, illetve a legalább 25 méterre robbanó 155 milliméteres tüzérségi lőszerek hatásainak. Alulról akár tízkilós aknák robbánása ellen is védettek a bent lévők, akik különleges, energiaelnyelő székekben ülnek.
Nem csak „vasban” áll a Hiúz védelmi képessége, az egyre elterjedtebb irányított páncéltörő rakéták és az irányítalan páncéltörő rakétagránátok ellen aktív védelemmel is felruházták.
A magyar járművek világszinten egy „elitklubba” kerülnek a StrikeShield aktív védelmi rendszerrel, mely képes a Lynx ellen indított rakétákat, gránátokat észlelni, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni, eltéríteni, vagy legalább a mozgási energiáját nagyban csökkenteni, hogy ne tudjon a főpáncélon áthatolni.
A StrikeShield rendszer 2021 októberében ment át a német haderő, a Bundeswehr minőség ellenőrző tesztjein. A teszteket a Magyar Honvédség is figyelemmel kísérte, sőt: egyes próbákat kifejezetten a magyar fél kérésére végeztek el. A tesztek során a rendszer sikeresnek bizonyult többféle nem irányított és irányított páncéltörő rakétával szemben (például Konkursz), ennek köszönhetően döntött a Honvédség a StrikeShield rendszer beszerzése mellett.
Az aktív védelmi rendszer az optikai és akusztikai érzékelők jelei alapján álcázással is tud védekezni. A ROSY 40 milliméteres gránátokat kilövő eszköz másodpercek alatt sűrű, átláthatatlan álcázófüstöt biztosít még a mozgásban lévő jármű számára is, eltakarva azt az optikai irányzású vagy keresőfejes páncéltörő fegyverek elől.
Halálos karmok
Hatékony, megfelelő kaliberű fegyverzet nélkül a Hiúz csak egy nagyra nőtt harctéri páncélozott busz lenne, ezért ahhoz, hogy támogassa az általa szállított lövészek harcát, részt vehessen a páncélelhárításban vagy felderítő tevékenységet végezhessen a frontvonalban,
a Lance 2.0-nak nevezett toronyban foglal helyet az irányzó és a parancsnok, akik mellett egy MK 30–2/ABM 30 milliméteres gépágyú lett beszerelve. A fő fegyver alkalmas a kilövés közben programozható, előre meghatározott ponton felrobbanó repeszromboló lőszer használatára is. Ez jelentősen növeli az alacsonyan repülő légi célok – például drónok, könnyebb helikopterek – vagy a lövészárkokban, erődítésekben a fedezék mögött megbújó élőerő elleni pusztító képességet.
A gépágyúval párhuzamosítva van egy 7,62 géppuska. A parancsnok pedig belülről, védett pozíciójából képes működtetni a tetőre szerelhető MSSA távirányítású fegyverállványt, amire géppuska, nehézgéppuska vagy automata gránátvető is szerelhető.
Itt azonban még nem ér véget a fegyvertár, mivel a toronyból rakéták is indíthatók.
Az izraeli Rafael cég Spike LR2 megnövelt hatótávolságú, irányított páncéltörő rakétái a torony oldalára szerelt páncélozott konténerből indíthatók. A két rakétát tartalmazó tárolóegység csak az indítás előtt emelkedik ki a védett pozícióból.
Természetesen a harcjármű által szállított lövészkatonák is növelik a tűzerőt, akik a Lynxet a biztonságos hátsó, páncélozott lehajtható rámpán hagyhatják el, és automata kézifegyvereikkel, gránátvetőikkel és hátrasiklás nélküli, vállról indítható páncéltörő fegyvereikkel vehetik fel a harcot.
