Az Európai Bizottság tagadja, de kívülről érkező pénzekkel befolyásolnák a magyar politikát

Az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer teljességgel valótlannak nevezte a szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció kérdéseiben megfogalmazott állításokat. Érdemes sorra venni, hogy mi a helyzet az egyes témák terén. Sorozatunkat a konzultációnak a külföldi pénzekkel történő befolyásolást érintő kérdésével folytatjuk.

Brüsszel, 2023. június 7. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke (j) és Ylva Johansson belügyi biztos érkezik az uniós testület heti rendes ülésére Brüsszelben 2023. június 7-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

A Soros-birodalom örököse, Alex Soros által a közösségi médiában reklámozott, ismeretlen forrásokból pénzt gyűjtő szervezet, amelyet Karácsony Gergely és Bajnai Gordon bizalmasa, Korányi Dávid hozott létre nem sokkal a 2022-es választások előtt, összesen négymilliárd forintot is meghaladó összeget jutatott hazánkba, politikai szervezetekhez. Ennek volt része a Márki-Zay-féle szervezethez került 1,85 milliárd.

A pénzjuttatások mindenesetre a baloldal politikájába is beépültek. Ezt bizonyítja, hogy az Action for Democracy tanácsadó testületében kulcsszereplő Wesley Clark nyugalmazott tábornok, akivel Márki-Zay – elmondása szerint – a választási kampány finisében „konzultált”. Wesley Clark egyébként az egyik fő felelőse volt az 1999-es jugoszláviai NATO-bombázásoknak.

„Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más, olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornokkal – akivel egyeztettünk ebben a kérdésben –, olyan NATO-szakértővel, mint Evelin Farkas – egy magyar származású, amerikai születésű szakértő –, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken” – mondta Márki-Zay Péter az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott.

Márki-Zay a kampányhajrában egyértelműen háborúpárti álláspontra helyezkedett, egyebek közt arról beszélt, hogy akár magyar katonai támogatást is nyújtana Ukrajnának az oroszokkal vívott háborúban, ha a NATO ilyen döntést hozna. Sőt, azzal kampányolt néhány nappal a választás előtt, hogy „Ukrajna most a mi háborúnkat vívja”.

Sokatmondó, hogy Ungár Péter, a baloldali pártszövetségben részt vevő LMP elnöke szerint külföldi érdekcsoportok részéről, nem állami, hanem „szolgálati típusú emberek” részéről lehetett olyan szándék, hogy pénzzel támogassák az ellenzéket a kormányváltás érdekében.

Szintén homályos Karácsony Gergely főpolgármester 99 Mozgalmának finanszírozási háttere. Azt lehet tudni, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizetett be több mint 500 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára. A döntően Karácsony miniszterelnök-jelölti bukása után adományozott pénz több mint négyötöde euróban és fontban érkezett a 99 Mozgalomhoz.

A szervezet egy másik tagja, Pusztai Erzsébet idén júliusban arról beszélt, hogy „valószínűleg ezek külföldi támogatók, akik euróban támogatták a mozgalmat.” Hogy pontosan kik voltak ezek a nagylelkű támogatók, azt máig nem lehet tudni. Az ügyben azonban büntetőeljárás van folyamatban.

Végül, de nem utolsósorban, Brüsszel is megnyitotta a pénzcsapot. Ugyan a Magyarországnak járó uniós források döntő részét továbbra is elzárva tartják, azonban a baloldali média pénzelése mellett egy sor balliberális aktivistacsoport finanszírozásába is beszálltak. Ahogy arról a Magyar Nemzet idén szeptemberben beszámolt, erről Donáth Anna hosszasan vallott: „a két évvel ezelőtti munka eredménye pedig most a magyar civilekhez is elért. Négy magyar civil szervezet összesen 1,4 milliárd forintot kapott ebből a keretből. A pénzt a magyar civilek között fogják pályázati rendszer keretében szétosztani”. A szóban forgó összeget az Ökotárs Alapítvány vezette négytagú konzorcium nyerte el, amelynek további tagjai az Autonómia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány–Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete.

Ezen szervezetek rendszeres résztvevői a kormányellenes tüntetéseknek. Az Ökotárs vezetője, Móra Veronika 2021-ben például azt hangoztatta, hogy ki kell állni a Stop, Soros! törvényjavaslat ellen, amelyet az Országgyűlés azért alkotott, hogy a milliárdos spekuláns által finanszírozott szervezetek átláthatóbban működjenek.

Donáth Anna 2023 tavaszán a Magyar Hangnak nyilatkozott a Momentum és a civil szervezetek közötti kapcsolatokról, amely alapján az a kép rajzolódik ki, hogy az EP-képviselő korántsem önzetlenül igyekszik forrást biztosítani a kormányellenes civileknek. A Kompország című YouTube-műsorban Donáth arról beszélt, hogy „érdekes dolog, hogy mikor hogyan használjuk a civileket” a politikában.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Ylva Johansson belügyi biztos érkezik az uniós testület heti rendes ülésére Brüsszelben 2023. június 7-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)