A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) közleménye szerint szeptember 6. és 22. között érdemes leginkább az üstökös észlelésével próbálkozni, mert akkor a Hold nem zavarja a láthatóságát. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szeptember 16-i Csillagkapu elnevezésű programján az üstököst is megtekinthetik majd a látogatók.
A 103P/Hartley üstökös egy ovális alakú égitest, amelynek a magja kicsi, nagyjából 1,6 kilométer átmérőjű. A periodikus üstökös keringési ideje nagyjából 6,47 év, legutóbb 2017-ben közelítette meg a Napot.
A 103P/Hartley arról is nevezetes, hogy a Deep Impact űrszonda az EPOXI program keretében 2010-ben 694 kilométerre megközelítette, és fotókat készített róla. Ezzel a 103P/Hartley volt az ötödik üstökös, amelyet űreszköz megközelített. Az üstökösmag felszínén nagyjából 50-80 méteres világos képződmények is találhatók, amelyek fényvisszaverő képessége az átlagos érték két-háromszorosa.
Az üstökös napközelpontját (perihéliumát) október 12-én éri el. A Földhöz szeptember 26-án lesz a legközelebb, akkor már kisebb távcsövekkel is meg lehet figyelni, szabad szemmel azonban még ekkor sem lesz látható. Az üstökös nagyjából 0,38 csillagászati egységre, vagyis 57 270 000 kilométerre közelíti meg a bolygónkat.
Az üstököst szeptember 6. és 22. között lehet a legjobban megfigyelni, amikor a Hold fénye nem zavarja a láthatóságát. Ebben az időszakban az üstökös először a Perseus, majd az Auriga csillagképben halad át. Az éjfél előtti órákban az üstökös viszonylag alacsonyan, 20-30 fokos horizont feletti magasságban lesz látható, így érdemes inkább a hajnali órákban észlelni, amikor 70-80 fokkal a horizont fölé emelkedik.
A Svábhegyi Csillagvizsgálóban a szeptember 16-i Csillagkapu eseményen az üstököst, valamint a Szaturnuszt és a Neptunuszt is megtekinthetik a látogatók, az úszó hattyút formázó Hattyú-köd és a Jupiter korongja mellett – adta hírül a Baranya vármegyei hírportál, a Bama.
