Alapjogokért Központ: Egy érdekcsoport romba döntené a nyugati civilizációt

A források visszatartásának semmi köze a korrupcióhoz és a jogállamisághoz – közölte Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója mai sajtótájékoztatóján. Jelezte, hogy a jogállamisági eljárás a legfőbb zsarolási fegyvere a globalistáknak, amivel a szuverenistákat támadhatják. Kovács Attila, európai uniós kutatási igazgató az Európai Unió legújabb javaslatáról szólva kiemelte: annak célja, hogy még az EP választás előtt a nemeztállamok rovására erősítsék meg az uniót.

20231003 budapest alapjogokert kozpont sajtotajekoztatot tart kovacs istvan es kovacs atilla havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Kiemelte, hogy az EU a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, ebben egyetértés van a globalisták és a szuverenisták között. Jelezte, hogy számos válság volt, amivel meg kellett volna küzdeni, azonban mindet félrekezelte az EU vezetése.

– Érdemes látni, hogy a keretek nem alkalmasak azoknak a problémáknak a kezelésére, amelyekkel a nyugati világnak szembe kell nézni

– szögezte le.

Felhívta a figyelmet, hogy vita van arról, hogy tovább kell lépni az Európai Egyesült Államokhoz vagy vissza kell térni az erős nemeztállamok koncepciójához. Mint mondta, a szeptember 19-én közzétett reformcsomag egy fejezete a két fél harcának.

Fotó: Havran Zoltán

– Azok az előzmények, amelyek meg akarták alapozni az utat az Európai Egyesült Államokhoz, sikertelenek voltak. Az a vélekedés, hogy el kell nyomni a szuverenista erőket az EU-ban, az nagyon is valós – rögzítette. Kovács István hangsúlyozta, hogy a nyílt társadalom prominens személyei jegyzik a javaslatot.

– Az elkövetkezendő hónapokban a javaslat az EU különböző testületei elég fog kerülni. Valószínűsítem, hogy az európai parlament fogja zászlajra tűzni a javaslatot

– ismertette a stratégiai igazgató.

Kiemelte, hogy a jogállamisági eljárás a legfőbb zsarolási fegyvere a globalistáknak, amivel a szuverenistákat támadhatják. Emlékeztetett, hogy az eredeti javaslat szerint csak olyan forrásokat érinthet a szankció, amelyeknél közvetleül felmerül az, hogy az unió érdekei sérülnek és nem lehet általánosságban forrásokat visszatartani.

Jelezte, hogy a források visszatartásának semmi köze a korrupcióhoz és a jogállamisághoz.

Az EU mostani javaslatáról szólva megjegyezte, hogy azzal a jelenlegi, konszenzusra épülő döntéshozatalt bontanák meg, mivel négy különböző csoportot hoznának létre a tagállamok között, ami ellentétes az uniós elvekkel, és arra irányul, hogy a nagy tagállamok véghez vihessék a saját akaratukat.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a sajtótájékoztatón ismertette: a tanulmány időzítése nem véletlen, mivel az a szándék, hogy az téma legyen az eheti EU csúcson.

– Vannak olyan, párhuzamosan zajló folyamatok, amelynek az a célja, hogy még az EP választás előtt a nemeztállamok rovására erősítsék meg az uniót 

– húzta alá.

Mint mondta, a javaslat Magyarországgal és Lengyelországgal szemben születtek meg. – Jogszabályba öntenék, hogy az unió soros elnökségét el lehessen venni egy tagállamtól – rögzítette Kovács Attila, majd emlékeztetett, hogy korábban már voltak olyan kezdeményezések, hogy Magyarországtól elvegyék a soros elnökséget, amit 2024 második felében fog betölteni.

Közölte, hogy a javaslat mind a tanács, mind az EP müködését újragondolná, hogy megerősítsék a globalisták által uralt európai parlamentet.

– A dokumentum szerint a tagállamoknak kötelező lenne lépéseket tennie az euró bevezetése felé. Emellett a média piacán bevezetnének egy EU-s médiaügynökséget, amivel beleszólnának a médiapiac alakulásába, azt a saját igényeik szerint alakítva – fogalmazott.

Ismertette, hogy 751 főben maximalizálnák az EP létszámát, függetlenül attól, hogy bővül-e az Európai Unió új tagállamokkal, továbbá eővennék azt az ötletet, hogy kevesebb uniós biztos legyen.

A szerzőkről szólva közölte, hogy a Soros-hálózat is képviselteti magát köztük, ha pedig a nyílt társadalom irányából jön a pénz, akkor az eredmény is olyan lesz, amilyet ők szeretnének.

Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató (Fotó: Havran Zoltán)