Ijesztő perspektívának nevezte Bakondi György azt a lehetőséget, hogy egy tálib hatalom dönthetné el, ki léphet be Európába és ki nem, miután az afgán embercsempészek javára eldőlni látszik az a küzdelem, amit déli határunk túloldalán embercsempészbandák folytattak egymással a terület feletti uralomért.
Az afgán embercsempészcsoportok szervezettsége egyre inkább arra utal, hogy tevékenységüket – például a pénz beszedését – összehangolják, feltehetően Afganisztánból irányítják – mondta. Korábban csak egymás ellen használtak fegyvereket, aztán elkezdték a helyi lakosságot terrorizálni, most pedig már megtámadják a határon szolgálatot teljesítőket is – tette hozzá.
Csak idén eddig nyolc rendőr sérült meg és sok száz millió forintos kár keletkezett műszaki berendezésekben
– sorolta. – Nehezen tudom elképzelni, hogyan lehetne humanitárius alapon segíteni annak, aki géppisztollyal támad a határt védő rendőri erőkre – jegyezte meg, hozzátéve: – Az embercsempészés bűncselekmény, az illegális határátlépés ugyancsak bűncselekmény.
Bakondi György hangsúlyozta:
az illegális bevándorlók által elkövetett cselekmények sokasága mutatja, hogy korántsem menekültkérdésről, sokkal inkább belbiztonsági és szuverenitási kérdésről van szó.
Azt, hogy egy adott országba ki és milyen feltételekkel léphet be, a nemzetállamnak kell eldöntenie – jelentette ki.
Bakondi György nagyon nagy mulasztásnak, nagy hibának nevezte, hogy a terrorcselekmények miatt súlyosan feszült biztonságpolitikai helyzetben európai országok egymás után függesztik fel a schengeni kötelezettségeket, pedig a schengeni koncepció lényege éppen a külső határok megvédése lenne. Elmondta, hogy az Európai Unióban az illetékesek – felismerve, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk – átgondolják a 2015 óta folytatott elhibázott migrációs politikájukat és annak következményeit, mert az biztos, hogy a külső határok védelmére, az európai emberek biztonságára az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell fordítaniuk.
