Brüsszel újabb támadást indított Magyarország ellen

Brüsszel éppen az autópálya koncessziós szerződés kapcsán keres fogásokat Magyarországon – ismét kettős mércét alkalmazva. Feltehetőleg azt nehezményezik, hogy nem a Strabag esetleg a Colas építi és fejleszti a magyar úthálózatot. Ugyanis a fent megnevezett két nemzetközi óriáscég a magyar állam történetének egyik legaránytalanabb koncessziós szerződését birtokolja – írja az Origó.

Százmilliárdos pluszköltségek a rendelkezésre állás miatt

Több mint százmilliárd forinttal többe került a 2008–2012 közötti években az államnak kifizetni az M5 és M6 autópályák rendelkezésre állási díját, mint amennyi bevétele származott az összes autópálya használatának díjfizetéséből annak ellenére, hogy az M5 és M6 autópályák hossza együttesen az ország jelenlegi teljes díjköteles úthálózatának csupán a 6 százaléka. Mindez a szerződések hátrányos pénzügyi modelljei miatt valósulhatott meg. 

Jelentős, mintegy 160 milliárd forint szabad pénzáramra tesz szert az M5 autópályát üzemeltető koncessziós társaság annak következtében, hogy a koncessziós szerződésben a rendelkezésre állási díj legjelentősebb elemét a felvett hitel adósságszolgálatára való hivatkozással alakították ki.

Ráadásul a koncessziós időszakok végéig előreláthatóan összesen több mint 880 milliárd forint többletkiadást jelent az államnak az, hogy az állam által a koncesszoroknak a koncessziós időszak végéig fizetendő rendelkezésre állási díj túlnyomó részt euró-, és nem forintalapú, és az ebből eredő árfolyamkockázatot kizárólag az állam viseli.

Külföldi cégeknél az extra nyereség

A társasági adó mértékének kedvező változása miatt (a 2017-ben csökkentett, jelenleg 9 százalékos társasági adó az egyik legkedvezőbb egész Európában) a jellemzően külföldi hátterű koncessziós társaságok mintegy 23,5 milliárd forint extra nyereséget realizálnak a szerződéses időszak végéig, míg a Magyar Állam mint koncesszióba adó az adózási környezet kedvező megváltozásából semmilyen formában nem részesedik – állapította meg a vizsgálat.

Szintén lényeges szempont, hogy a koncesszorok az eredetileg tervezetthez képest alacsonyabb működési költséggel üzemeltetik az említett autópálya-szakaszokat. Feltűnő, hogy négy különböző lokációjú projektben négy különböző koncesszor négy különböző tulajdonosi körrel egyaránt lényegesen alacsonyabb költségen tudta megvalósítani és működtetni az autópályákat, mint azt eredetileg tervezték.

Mindez azt eredményezi, hogy

a koncesszorok a szerződéskötéskor tervezethez képest a szerződések lejártáig előreláthatóan mintegy 225 milliárd forinttal több osztalékot fognak kivenni.

Gyorsabban újulhatnak meg a hazai utak

A 2021. évben elindított országos gyorsforgalmi koncessziós fejlesztési program a kormány magyarországi úthálózat-fejlesztésével kapcsolatos stratégiájának egyik eszköze. A kormány gyorsforgalmi úthálózattal kapcsolatos stratégiai céljai közé tartozik, hogy 

a magyar autópályák érjék el az országhatárt, minden megyeszékhely közvetlenül legyen elérhető gyorsforgalmi útról, az ország lényegében bármelyik pontjáról 30 percen belül legyen elérhető a gyorsforgalmi úthálózat, 

a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés segítse az ország dinamikus gazdasági fejlődését és az újonnan létrehozott koncessziós gyorsforgalmi utak a jelenlegi gyorsforgalmi minőségi előírások feletti színvonalon készüljenek el, továbbá az, hogy a már meglévő koncesszióba kerülő útszakaszokon a jelenlegi minőségi előírásokhoz képest magasabb szintrehozási tevékenységet lássanak el.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: NIF Zrt. Magyar Építők)