„Demokratikus erőszakot” akar a totálisan elborult baloldali értelmiség + videó

Hamar a detoxikálóban köthetett ki, aki ledöntött egy felest, ahányszor meghallotta a „fasisztoid diktatúra” szóösszetételt a baloldali értelmiség dzsemboriján, a Legyen köztársaság! fesztiválon.

Dögrováson van az Orbán-rendszer, nem szeretnék a helyükben lenni – mondta köszöntőjében Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) elnöke, bukott államfő-jelölt a kétharmados többséggel negyedszer kormányzó kabinetről a Legyen köztársaság! fesztivál – Élet az autokráciában című rendezvényen. A leszavazott köztársaságielnök-jelölt úgy vélekedett, hogy Magyarországon az emberek 2010 óta autokráciában élnek, aminek soha nem lehet tudni, hogy mikor következik el a végnapja.

Az esemény egyik panelbeszélgetésén Ungváry Rudolf író kijelentette: állítólag egy ellenzéki rendezvényen vannak, ám

ebben a rendszerben az ellenzékiség a rendszer fenntartását szolgálja, és arra való, hogy demokráciának álcázzák azt, ami van, holott ez a rendszer nem demokrácia. 

Még akkor sem az, ha látszólag léteznek a demokratikus intézmények és a választások. Hangsúlyozta: a jelenlegi rendszer a klasszikus fasizmus demokráciával álcázott legújabb, leghatékonyabb változata. Ungváry ezekkel a jelzőkkel még csak bemelegített, mint utóbb kiderült. 

„Fasisztoid diktatúra uralkodik”

Szerinte ennek a rendszernek az a lényege, hogy a klasszikus fasizmus olyan változata, amelyre nem alakult ki a politikai immunitás. Ezután azt kezdte fejtegetésbe, hogy a hitleri rendszer is autokrata volt, illetve hogy minden fasiszta rendszer populista is egyben. – Aki azt beszopja, hogy most demokrácia van, az a rendszert támogatja – fogalmazott mérsékelt választékossággal az író.

Ezután talán az sem okozott meglepetést, amikor párhuzamokat keresve, az időben 79 évet visszalépve a zsidóság deportálását hozta szóba, amit szerinte Magyarországon a lakosság egyetértésével tudtak végrehajtani, összehasonlítva Dániával, ahol csak 1500 zsidót deportáltak, mivel ott az emberek ezzel nem értettek egyet. Egy zavaros gondolatmenetben azt fejtegette: „a fasizmusnak nem voltak ellenzéke azok, akik fasisztaellenesek voltak”, majd itt végképp elvesztette a hallgatóság a fonalat.

Legitim, demokratikus erőszak

Kiemelte: ezt a rendszert egy választási győzelemmel nem lehet legyőzni, mert gazdaságilag beágyazta magát, és rövid idő alatt, új választásokkal megint hatalomra fog kerülni. 

Ha egy választási győzelem esetén nincs legitim, demokratikus erőszak a fennálló rendszer gazdasági hatalmának megsemmisítésére, akkor nincsen semmi 

– hangoztatta az író. Úgy érezte, hogy aki a jelenlegi rendszert nem fogadja el, az ellenség, és bár most nincs fajelmélet és militarizmus, de azért nézzék meg, merrefelé tendál a rendszer. Némi erőgyűjtés után aztán újrakezdődött fasisztázás. Ungváry Rudolf „a fasizmus álcázott formájára” példaként a Klubrádió esetét hozta fel, ami ugyan létezhet, de mivel csak interneten sugároz, így mégsem befolyásolja túlságosan a közvéleményt.

A fasisztoid rendszerben nem lehet megúszni a dolgokat, csúnyán rá fognak faragni

– fenyegetőzött az író. Hozzáfűzte: ennek a rendszernek azt a legitimitását kell szavakkal megsemmisíteni, hogy ez demokrácia. 

Az nem elég, hogy ez nem demokrácia, genetikájánál fogva ez egy fasizmus alakváltó formájában. Éhes disznó makkal álmodik, amikor Majtényi László arról beszélt, hogy a rendszer dögrováson van 

– zárta gondolatait az idősödő író, visszautalva az EKINT vezetőjének köszöntőben hangoztatott véleményére.

Az ellenzéki szavazók vannak többen

A panelbeszélgetés egy másik vendége volt Haraszti Miklós, a már megszűnt Szabad Demokraták Szövetségének egykori parlamenti képviselője. A bukott párt egykori prominense mindenféle objektív választási eredmény figyelembevétele vagy közvélemény-kutatás ismertetése nélkül kijelentette: az ellenzéki tömeg nagyobb, mint a kormány megmaradására szavazó tömeg. A sajátos számháború mellett pedig kárhoztatta a „demokráciát játszó” ellenzéki pártokat, valamint a magát függetlennek nevező sajtót. Haraszti először Dél-Ázsiához hasonlította Magyarországot, majd hozzátette, hogy a jelenlegi rendszer mégis inkább a Horthy-rendszer szélsőségeihez hasonlít, majd közölte, hogy ki van borulva a világra is, melynek demokráciái nem ébredtek fel, és játsszák a relativista játékot. 

Úgy értékelt, hogy az ellenzéki pártok akkor teszik a legrosszabbat, amikor azzal áltatják magukat, hogy az online független sajtó képes a közvélemény megteremtésére. Részben magát is hibáztatta azért, hogy a választási rendszer extrém módon aránytalan, a részletekbe bocsátkozás nélkül hozzátéve hogy „a választások a családi díványon dőlnek el”, de legalább még vannak, mert ezzel is a demokrácia látszatát tartják fent. 

A bukott politikus amiatt kesergett, hogy az arányos választási rendszer csak idővel fogja eliminálni az Orbán-rendszert, ezután pedig koalícióra és „orbántalanításra” lesz kényszerítve az ellenzék. 

Karácsony Gergely főpolgármester korábbi tevékenységét is dicsérte, amikor odaláncolta magát a Parlamenthez, odaszúrva egyet Schiffer András egykori LMP-frakcióvezetőnek, aki nem vett részt ezen a performanszon. 

Ki kellene menni az emberek közé

Haraszti kitért arra is, hogy „a Klubrádió bedöntése” óta olyan országban élünk, ahol nincs valódi rádió, nincs lineáris sugárzó rádióadó, az „orbáni médiadiktatúra” újítása az ingyenes háromperces hírszolgáltatás, ami egy döbbenetesen erős fegyver. Ezután Hadházy Ákos parlamenti képviselőt méltatta, aki szerinte ezt tökéletesen tisztán látja. Az egykori liberális képviselő megoldási javaslattal is előrukkolt a baloldali ellenzék számára: szerinte civil társadalmi megújulásra kellene a pártoknak támaszkodni, és ki kellene menniük az életbe.

A panelbeszélgetésen meghívott vendég volt Parászka Boróka erdélyi balliberális újságíró is, aki azonban dugóba kerülése miatt nem ért oda. Arra nem tértek ki, hogy ez akár Karácsony Gergely autósüldözése miatt következhetett be.

Beindult a szorongásvonat

Egy másik panelbeszélgetésen 

Pintér Béla színházi rendező arról beszélt, hogy szorong, és nem csodálkozna azon, ha egy nemzeti érzelmű nyugdíjas be akarná lökni őt egy villamos alá. 

Polgár András üzletember magát genetikailag hivatásos szorongónak nevezte, aki a csak Bajnai-kormány idején szabadult fel egy kicsit. Később azt is fejtegette, hogy Iványi Gábor lelkészt a nép ellenségeként akarják feltüntetni, továbbá a lelkészre fogják majd, hogy rosszul kezelte a pénzt és lopott. Arról nem beszélt, hogy Iványi nem fizette alkalmazottai után a közterheket, azt, amit mindenkinek kötelessége. 

A szorongásvonatról Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője sem maradt le, amikor arról beszélt, hogy ő is szokott így érezni, de nem fél közéleti tevékenysége miatt. Ennek ellenére tapasztalata szerint sokan félnek, aminek sok fajtája lehet, és ez megmagyarázhatatlan, sokszor öncenzúrába torkolló érzés – sopánkodott. Úgy gondolta, hogy ez azért lehetséges, mert félelemkeltő eszközöket vetettek be a tiltakozó pedagógusok és diákok ellen. – A félelem belülről jön az emberekből, fertőző, megakadályozza a kiállást és a tettet – magyarázkodott a tanártüntetéseken látott alacsony részvétel miatt. Hozzáfűzte, haragszik azokra, akik a megúszásra játszanak. A Tanítanék képviselője végül azzal fényezte magát, hogy ő nagyon empatikus, és amit nem szeret, az a sunnyogás, valamint a maszatolás.

A terrorizmust elítélni szemét aljasság

Ezután senkit nem lepett meg Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, amikor kijelentette, hogy bizony ő is a szorongók közé tartozik. 

Leszólta azt, hogy a kormány megszavazta a terrorizmust elítélő parlamenti határozatot, amit szemét aljasságnak és marhaságnak nevezett. 

Iványi Gáborra térve azt mondta, hogy csak csodával nyerhetne a kormánnyal szemben, és a többi történelmi egyháznak mellé kellene állnia.

Közben a beszélgetés moderátora, Majtényi László ragadta magához a szót, arra buzdítva, hogy cselekedni kell és „borsot szórni” a kormány orra alá. Kiemelte: enyveskezű tolvajbanda nevezi tolvajnak Iványi Gábort lelkészt. A baloldalt is kárhoztatta, amiért az ellenzéki pártok egyik része „egymás kibelezésével van elfoglalva”.

Keveseket mozgatott meg a balliberális értelmiség fesztiválja, Hadházyék mélyenszántó gondolataira 10-13 néző volt kíváncsi az online streamen (Forrás: képernyőkép a közvetítésből)

Az élőben közvetített online eseményről nem tűnt úgy, hogy leterhelte volna a hazai optikai kábeleket vagy összeomlott volna az érdeklődők súlya alatt a széles sávú mobilinternet-hálózat, mivel – mint a mellékelt képernyőfotón is látható – élőben 10-13 néző kísérte figyelemmel a baloldali megmondóemberek évről évre egyre szürreálisabb siránkozását.

Borítókép: (balról jobbra) Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai vezetője, Nemény András, Szombathely, Pikó András, a VIII. kerület és Veres Pál, Miskolc ellenzéki polgármestere a tavaly októberi Legyen köztársaság! fesztiválon (Fotó: Havran Zoltán)