Orbán Viktor: Nem úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek

A magyar nemzet életstratégiájának a lényege az, hogy minden megszálló birodalom sírjánál ott vagyunk – fogalmazott Magyarország miniszterelnöke az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb vidéki helyszínén, Veszprémben elmondott október 23-i ünnepi beszédében.

Veszprém, 2023. október 23. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján tartott veszprémi ünnepi megemlékezésen 2023. október 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormányfő külön kiemlete a város mártírsorsú szülöttjének, Brusznyai Árpádnak az 56'-os szerepét Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Mindig elsőnek lenni

– Ma is elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és elsőként javasoltuk a békét a háború helyett. Ma is elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket, hogy vakon meneteljenek bele egy újabb háborúba – mondta.  

– A magyar sors olyan mintázata ez, ami időről időre ismétli önmagát – szögezte le Orbán Viktor. Elmondta, hogy Brusznyai Árpád ártatlan volt, aztán az emlékét is üldözték, hogy kitöröljék Veszprém történetéből, ami három évtizedre sikerült is. – Ma már tudjuk kik voltak Brusznyaiék, de a gyilkosok nevét nem ejtjük ki a szánkon. Dicsőség 1956 hőseinek – húzta alá a kormányfő.

Jelezte: a nemzetünk elég erős, hogy szembe nézzen a hibáival, a hazaárulok is a nemzet részei, mint a balsors a Himnuszban. – Október 23-át Veszprémben is november 4-e követte – ismertette a miniszterelnök. Kiemelte, hogy 1956 végül 1990-ben győzött, annak öröksége nélkül pedig nem győzhettek volna.

– A rendszerváltáskor a kommunistáknak csak akkor volt esélye ép bőrrel átlépni a demokrácia korszakába, ha bevallják bűneiket, majd amint bevallották, elvesztették a hatalmukat – fogalmazott Orbán Viktor.

– Nekünk 1989-ben csak az volt a dolgunk, hogy befejezzük azt, amit az ’56-osok elkezdtek. Hogy megmutassuk, 30 év kenyszerű hallgatás nem egyenlő a megbocsátással, és a történelmi számlát előbb utóbb be kell nyújtani – jelentette ki. Mint kifejtette, az ítéletet Brusznyai szellemét követve szabad választásokon mondták ki, ahol bárki elindulhatott, még a kommunisták is. Mint mondta, az bizonyos: úgy szabadultunk ki a szovjetek megszállása alól, hogy Magyarországon nem volt polgárháború, egyetlen emberéletet sem veszítettünk, s ha kínnal is, elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását.  

– Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol 33 év alatt egyetlenegyszer sem kellett előrehozott választásokat tartani, és máig mi vagyunk a legstabilabb ország egész Európában – jelentette ki. Hozzátette: 1956 győzött, és mi visszacsatlakoztunk az európai közösséghez, ez is része a történelmi elégtételhez. 

A szabadság nem menekülés

– Európa azonban már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak bennünket, s úgy látom egyre kevésbé az. Szabadságot akartunk, és Európa is a szabadság jegyében egyesült. Mást értünk szabadság alatt, s különbözőképpen képzeljük el a szabadságot is. Innen nézve úgy tűnik mintha a nyugatiak számára a szabadság valamiféle menekülést jelentene. Szabadulj meg attól, aminek születtél. Legalábbis változtasd azt meg. Nődd ki a múltadat, mint egy gyermekbetegséget. Változtass nemet, nemzetet, identitást. Cseréld ki az összes alkatrészt, és rakd magad újra össze, akkor szabad leszel. Mi Magyarországon másra vágytunk – mondta. A miniszterelnök szerint a gondolat, hogy ne legyek férfi, magyar, keresztény, nekünk olyan mintha a szívünket tépnék ki. – Nekünk a szabadság nem menekülés, hanem megérkezés – szögezte le. 

– Vállald, hogy magyarnak és kereszténynek, férfinek vagy nőnek születtél – folytatta Orbán Viktor. Leszögezte: erről sem 1956-ban, sem 2023-ban, sem Moszkva, sem Brüsszel kedvéért nem vagyunk hajlandóak lemondani.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A történelem ismétli önmagát

– A magyar ember számára a szabadságharc nem olyasmi, amit vállalhat vagy eldönthet. A szabadságot védeni kell, különben elveszünk. Így volt 1956-ban és 1990-ben is. A magyar nemzet életstratégiájának a lényege az, hogy minden megszálló birodalom sírjánál ott vagyunk – hangsúlyozta. Elmondta, hogy a történelem ismétli önmagát és szerencsére Brüsszel nem Moszkva. – Moszkva tragédia volt, Brüsszel komédia – tette hozzá. A különbség a kormányfő szerint az, hogy „míg Moszkva amit fütyült, azt kellett táncolni, míg ha Brüsszel fütyül, akkor nem kell táncolnunk”. Ebből a szempontból a miniszterelnök szerint „a Szovjetunió reménytelen volt, míg az unió még nem az” – tette hozzá, majd emlékeztetett, hogy lesznek még európai választások is. Kiemelte azt is, hogy most nem a tankok gurulnak be keletről, hanem a dollárok nyugatról, ugyanazokhoz. 

1956 hőseire utalva úgy fogalmazott: nem haltak meg hiába, ha mi nem éltünk hiába, ha olyasmit adunk a világnak, amit mi adhatunk. – Veszprém ebben jól áll, éppen ezt teszi. Megmutatja, milyen a világ, ha magyar szemmel nézed, ha magyarul fested, magyarul énekled. Veszprém ma megmutatja egész Európának, milyen is a magyar kultúra, milyen is a szabadság, ha magyar. Azért vagyunk erre képesek, mert nem tévesztettük szem elől a megmaradás legfontosabb törvényét. Mi még tudjuk, a múlt nem mögöttünk, hanem alattunk van. Azon állunk – fogalmazott a miniszterelnök, aki az 1956-os szabadságharc hatvanhetedik évfordulóján tisztelettel fejet hajtott az ismert és ismeretlen hősök, valamint azon honfitársak becsülete előtt, akik több évtizednyi megpróbáltatás, és szenvedés dacára sem adták fel, és akik mindnyájunk számára példát mutattak. 

– Barátaim, nekünk a szabadság életösztön... A magyar ember számára a szabadságharc nem olyasmi, amit vállalhat, vagy amit eldönthet. A szabadságot védeni kell, különben elveszünk. Így volt ’56-ban, ’90-ben, és így van ma is – húzta alá. – Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! – ezzel köszönt el a közönségtől a magyar kormányfő. 

A kormányfő nem véletlenül választotta beszéde helyszínéül Veszprémet, a város az 1956-os események fontos vidéki helyszíne, már október 22-én megalakult a helyi forradalmi szervezet, és elsők között itt kezdődött el a Nemzetőrség szervezése már október 29-én. A város óriási szerepet vállalt abban is, hogy a forradalom alatt – más települések mellett – biztosította Budapest élelmiszer-ellátását. A szovjet csapatok bevonulását követően, 1956. november 4-én Budapest után a legnagyobb fegyveres ellenállás is Veszprémben alakult ki.

Borítókép: Orbán Viktor október 23-i ünnepi beszéde Veszprémben (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)