Moszkva szövetségest lát Kabulban, az EU a migráció miatt kénytelen tárgyalni

Miközben Oroszország és Kína egyre nyíltabban mélyíti kapcsolatait az afganisztáni tálib kormánnyal, a nyugati világban is a pragmatizmus jelei mutatkoznak. Bár a nemzetközi közösség továbbra is távolságtartó, május elején az Európai Unió Brüsszelbe hívta a tálibok képviselőit. Úgy tűnik, a migrációs nyomás és az emberkereskedelem kockázatai az EU-t is rákényszerítik a realitások elfogadására és a kapcsolatfelvételre, de tény, hogy Moszkva már jóval előrébb jár ebben: „teljes értékű partnerséget” alakít ki Kabullal.

A tálib dilemma: miközben Moszkva szövetségest lát Kabulban, az EU a migráció miatt kénytelen tárgyalni Forrás: AFP

Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára szerint a kabuli vezetéssel fenntartott kapcsolat kulcsfontosságú a térség stabilitása és fejlődése érdekében. A politikus egyúttal az Egyesült Államokat is bírálta. Úgy fogalmazott, 

Washingtonnak felelősséget kell vállalnia a húszéves afganisztáni szerepvállalásért, valamint a háború utáni újjáépítés terheinek nagy részét is viselnie kell.

Oroszország korlátozott mértékben újraindította a kereskedelmet Afganisztánnal.

Szergej Lavrov csütörtökön találkozott Amir Khan Muttaqi tálib megbízott külügyminiszterrel Fotó: AFP

Egyeztetések indultak egy gázvezetékprojekt újraindításáról is, amely orosz infrastruktúrán keresztül kötné össze Afganisztánt a közép-ázsiai piacokkal. A terv megvalósítását ugyanakkor továbbra is komoly biztonsági és logisztikai problémák nehezítik. Moszkva tálibokkal kiépített kapcsolata egy szélesebb regionális stratégia része. Ebben Kína is fontos szerepet játszik. 

Peking több gazdasági megállapodást kötött a tálib vezetéssel, Afganisztánt pedig bevonta az Egy övezet, egy út programba is.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet lehetőséget ad Moszkvának és Pekingnek arra, hogy összehangolja Afganisztánnal kapcsolatos lépéseit. A szervezet tagja többek között Kína, India, Pakisztán és több közép-ázsiai ország is. Miközben India és Pakisztán továbbra is óvatosan kezeli a tálib vezetéssel fenntartott kapcsolatokat, Oroszország és Kína egyre nyíltabban építi az együttműködést Kabullal. 

Oroszország és Kína egyre inkább hajlandónak tűnik közvetlenül együttműködni a rezsimmel Fotó: AFP

A nyugati országok álláspontja is változni látszik

Az orosz–tálib kapcsolatok erősödése közben a nyugati országok álláspontja is változni látszik Afganisztán ügyében. Az Európai Unió és az Egyesült Államok továbbra sem ismeri el hivatalosan a tálib vezetést, ugyanakkor egyre több jel utal a korlátozott együttműködésre. Mint arról beszámoltunk, az 

Európai Unió május elején Brüsszelbe hívta a tálibok képviselőit migrációs egyeztetésekre. 

The European Commission is moving toward opening a direct channel of communication with the Taliban.https://t.co/iwFMg5w4tu

— Brussels Signal (@brusselssignal) April 21, 2026

A tárgyalások hátterében főként az emberkereskedelem és a térség stabilitásának kérdése áll. Az Euractiv elsőként írt egy politikailag kényes egyeztetés tervéről, amelynek fő témája az afgán állampolgárok kitoloncolása. Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn az Euractivnak azt mondta: 

a migrációért felelős főigazgatóság, a DG HOME a svéd igazságügyi minisztériummal közösen dolgozik egy lehetséges technikai egyeztetés előkészítésén afgán tisztviselőkkel Brüsszelben.

A bizottság eddig nem erősítette meg, hogy valóban készülnek ilyen tárgyalások. A mostani nyilatkozat ugyanakkor első alkalommal ismeri el hivatalosan azt is, hogy Svédország aktív szerepet játszik egy esetleges tálib delegáció brüsszeli látogatásának megszervezésében.

🇪🇺🇦🇫 The EU is about to sit down with the Taliban in Brussels.

No... it's not a joke.

The deal on offer: Brussels deports Afghan migrants back to Taliban-controlled Afghanistan, and in return, Kabul cooperates on the logistics.

The EU has been rejecting Afghan asylum claims at… https://t.co/L6AFEZeHvs pic.twitter.com/HNNjs5r3IH

— Mario Nawfal (@MarioNawfal) May 12, 2026

Az emberi jogi aggályok – különösen a tálibok nőkkel és kisebbségekkel szembeni bánásmódja miatt – továbbra is komoly akadályt jelentenek a mélyebb együttműködés előtt. 

Borítókép: Tálib fegyveresek egy kabuli rendezvényen Afganisztánban (Fotó: AFP)