Egyebek között a nők jogait tovább csorbító erkölcsrendészeti jogszabályokat hoztak az afganisztáni tálibok a napokban. A törvények az erkölcstelenség elleni harcot és az erényesség hirdetését szolgálják – ismertette Maulvi Abdul Gafar Farúk, az erényesség terjesztéséért és a bűnbeesés megelőzéséért felelős tálib minisztérium szóvivője. A 114 oldalas, 35 cikkelyt magában foglaló – az első ilyen jellegű jogi dokumentum a szélsőségesek 2021 nyarán történt hatalomra kerülése óta – a mindennapi élet különböző területein igyekszik szabályozni a nők viselkedését.
Így például megtiltja a nőknek a nyilvánosság előtti felszólalást és arcuk megmutatását, de rendelkezik olyan kérdésekről is, mint például a zene, a tömegközlekedés, a borotválkozás és az ünnepek.
A jogszabályok az Erényfejlesztési és Bűnmegelőzési Minisztériumot ruházzák fel a rendelkezések betartásának felügyeletével, illetve a szabálysértések után járó büntetések kiszabásával is, amelyek figyelmeztetéstől az őrizetbe vételig terjedhetnek.
A nőknek az előírás szerint a nyilvánosság előtt mindig egész testet borító öltözetet kell viselniük, arcukat pedig el kell takarniuk, mivel ez „lényegi követelmény annak érdekében, hogy elkerüljék a kísértésbe esést és mások megkísértését”. A nem muszlim férfiak és nők előtt is el kell fedniük magukat, „nehogy erkölcsi romlás áldozatai legyenek”.
A nő hangja intimnek számít, így nem szabad énekelnie, szavalnia vagy nyilvánosság előtt felolvasnia. Továbbá tilos olyan férfira tekintetet vetni, aki nem rokona vagy házastársa.
A jogszabályok tiltják az élőlényeket ábrázoló képek közzétételét, ilyen képek létrehozását vagy megtekintését számítógépen vagy mobiltelefonon, és általában a saríával és a vallással „ellenséges” vagy a muszlimokat „megalázó” tartalmak publikálását. Tiltják továbbá a zenehallgatást, az egyedül utazó vagy fátylat nem viselő nők szállítását, valamint az egymással rokoni kapcsolatban nem lévő nők és férfiak vegyülését.
Júliusban az ENSZ jelentést tett közzé, miszerint a tálib minisztérium rendeleteivel és azok kikényszerítésének módszereivel a megfélemlítés légkörét erősíti Afganisztánban. A tálibok visszautasították a világszervezet jelentésének megállapításait.
Az ENSZ afganisztáni missziójának vezetője most is aggodalmának adott hangot az afgán erkölcsi törvény lehetséges következményei miatt.
Az ENSZ szerint a törvény szigorú magatartásbeli korlátozásokat vezet be és kiterjedt végrehajtási jogkörrel ruházza fel az erkölcsrendészetet […] A törvény aggasztó képet fest Afganisztán jövőjét illetően. […] Az erkölcsrendészek a terjedelmes és homályosan meghatározott szabálysértésekre hivatkozva korlátok nélkül bárkit megfenyegethetnek vagy őrizetbe vehetnek
– fejtette ki a közleményben Roza Otunbajeva, az ENSZ afganisztáni missziójának (UNAMA) vezetője. A misszió vezetője arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben továbbra is korlátozzák az afgán nép jogait, azzal megnehezíthetik a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a tálib vezetéssel való együttműködés terén. A közleményben ugyanakkor pozitívan értékelik a törvény két cikkelyét, nevezetesen az árvákkal való rossz bánásmód tilalmát és egy olyan, szexuális visszaélésekhez vezető gyakorlat betiltását, amelynek keretében idáig személyes szórakoztatásra használhattak fiatal fiúkat.
Az Európai Uniót is megdöbbentette a tálibok úgynevezett törvénye az erényterjesztésről és a gonoszság megelőzéséről.
A rendelet megerősíti és kiterjeszti az afgánok életére a tálibok által bevezetett szigorú korlátozásokat, beleértve a kötelező öltözködési szabályokat is, amelyek arra kötelezik a nőket, hogy nyilvánosan eltakarják testüket és arcukat. Az előírás, miszerint a nők hangját nem szabad hallani a nyilvánosság előtt, gyakorlatilag megfosztja az afgán nőket a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető joguktól – hangsúlyozzák.
A rendelet a tanácsadói szerepkörön túl tovább bővíti az úgynevezett Erényfejlesztési és Bűnmegelőzési Minisztérium hatáskörét, mivel most egyértelmű felhatalmazást kap a rendelet végrehajtására. Ez a bevezetett jogszabály, a tálib törvények szerint büntetendő korlátozásokkal együtt sérti azokat a jogi kötelezettségeket és szerződéseket, amelyeknek Afganisztán részes állama, többek között az afgán emberek tisztességes eljáráshoz való jogának aláásásával – közölte az Európai Unió Tanácsa. A közlemény szerint ez a legutóbbi döntés egy újabb súlyos csapás, amely aláássa az afgán nők és lányok jogait, amit „nem tűrhetünk el”.
Sürgetjük a tálibokat, hogy vessenek véget ezeknek az afgán nők és lányok elleni szisztematikus és rendszeres visszaéléseknek, amelyek a nemi alapú üldözésnek minősülhetnek, ami a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának értelmében – amelynek Afganisztán részes állama – emberiesség elleni bűncselekmény.
Az EU továbbra is kiáll az afganisztáni nők és lányok mellett, valamint mindazok mellett, akiket Afganisztánban a tálibok fenyegetnek – áll a közleményben.
Borítókép: Tálibok Afganisztán vezető T20-as krikettbajnoksága, a „Shpageeza” kabuli krikettstadion előtt (Fotó: AFP/Ahmad Sahel Arman)
