Csendes megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben az 1956-os forradalom leverésének emlékére

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulója alkalmából csendes koszorúzást tartott a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) a 21-es Parcella Emlékmű Alapítvánnyal, az '56-os Kegyeleti Bizottsággal és az Erdély Művészetéért Alapítvánnyal közösen a Fiumei úti sírkertben, az 1956-os áldozatok emlékművénél a 21-es parcellában – olvasható a Nöri pénteki közleményében.

Forrás: MTI2023. 11. 03. 19:34
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint írják, a 21-es Parcella Emlékmű Alapítvány 1999 óta szervezi a csendes megemlékezéseket, amelyhez a Nöri idén először csatlakozott.

A tájékoztatás szerint a Fiumei úti sírkert 21-es parcellája 1989 óta kiemelt emlékhelye az 1956-os forradalom és szabadságharcnak. 1989-ben a Politikai Foglyok Országos Szövetségének '56-os kegyeleti bizottsága karolta fel a parcella ügyét, tagjai önkéntesek segítségével társadalmi összefogással rendbe tették az elvadult területet.

A parcellát 1989. október 22-én avatták az '56-os hősi halottak és áldozatok emlékhelyévé, október 23-án pedig felavatták a mártírok emlékére állított kopjafát is. Ekkor 225 nyughely volt a parcellában, de a rendezés során számos jelképes névtáblát is elhelyeztek a valódi sírok között, így például az N. N. feliratú kőtáblákat, amelyekkel az ismeretlen áldozatokra emlékeznek.

A 21-es számú '56-os parcellát 1990-ben hivatalos emlékhellyé nyilvánították, 1999-ben Orbán Viktor avatta fel a közadakozásból elkészült emlékművet, Gömbös László szobrászművész alkotását.

Mint írják, 1952 és 1956 között a mai Fiumei úti sírkertet lezárták, 1956 tavaszán pedig Nemzeti Panteonná nyilvánították. Kizárólag a politikai, kulturális élet nagyjai temetkezhetnek ide.

A 21-es parcella részben annak köszönheti a fennmaradását, hogy a Kádár-korszakban mindvégig azt feltételezték, hogy vannak ott olyan személyek, akiket át lehet helyezni a „Mártír sírkertbe”. Még a 80-as években is volt áttemetés. Az 1956-os parcellát részben az akadémiai bizottság 1972-es kiállásának köszönhetően nem számolták fel. A bizottságnak kilenc történész és kilenc szobrász vagy építész tagja volt, köztük Antall József későbbi kormányfő.

1982-ben a kommunista vezetés tett még egy utolsó kísérletet, hogy a fennmaradt sírokat nyomtalanul eltüntesse: a hozzátartozókat a 25 éves porladási időre hivatkozással értesítették, hogy a síremlékeket felszámolják. Sokan ekkor elvitték szeretteik maradványait, a teljes felszámolásból azonban semmi nem lett, talán a hősi halottak emigrációban élő hozzátartozóinak tiltakozása miatt – áll a Nöri pénteki közleményében.

Borítókép: A 21-es parcella a Fiumei úti sírkertben (Fotó: Nemzeti Örökség Intézete)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.