A keresztény kultúra olyan erős abroncs, amely éltette közösségeinket, a nemzetet, a családjainkat, a hajdan élt és majdan élő nemzedékeket, tehát múltat és jövőt összefog – jelentette ki Kocsis Máté. Kiemelte: Magyarország falvai és városai ezért nem maradhatnak templomok nélkül, meg kell őrizni őket a jövő gyermekei számára. A kormány ennek szellemében foglalta az alaptörvénybe a magyarság, a magyar államiság keresztény gyökereit – fűzte hozzá.
Mert keresztény hit nélkül semmivé foszlik minden, ami az európai embert naggyá és erőssé tette vagy teszi még mindig
– jelentette ki a politikus, aki szerint a keresztény szabadság és szeretet a forrása annak a békének és jólétnek, amely ma még mindig a nyugati ember kiváltsága, és Szent Istvánnak köszönhetően a magyarok kiváltsága is.
Kocsis Máté hangsúlyozta, a reformátusok jól tudják, hogy egyszerre kétféle templomot kell tisztelni és rendben tartani az ember élete során: a kőből épült templom a gyülekezet háza, a húsból és vérből felépült templom pedig a keresztény ember szíve. A kettő közül mindig a szív lesz a fontosabb, mégis a templom rendje és tisztasága a szív rendjének és tisztaságának tükörképe. Így válik a két dolog eggyé, a másik támaszává.
A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy ma a nyugati világban
sajnos egyre kevesebb templom van, amelyet tisztán és rendezetten tartanak, ehelyett inkább lerombolják őket, mint valamilyen közveszélyt jelentő épületet, amelyre a hatóságok kiadják a bontási engedélyt, és amely mintha már senkinek sem hiányozna, mert régóta nem illeszkedik a település imázsához.
Pedig a templomok nemcsak építészeti alkotások, és nemcsak a helyi identitást, a helyi közösséget erősítik, hanem egy másik valóság földi helyei is – jegyezte meg.
Kocsis Máté azt mondta, az elmúlt században sorra jöttek olyanok, akik megpróbálták az európai ember szívéből kiirtani a keresztény Isten iránti vágyat, megpróbálták megmérgezni a keresztény közösségek életét, sőt egyenesen el akarták pusztítani őket.
Szép számmal vannak olyanok ma is, akik a kereszténységet mint megunt, avítt kacatot kihajítanák az ablakon, akik tagadják a kereszténység megtartóerejét, és kiradíroznák azt a múltból és a jelenből, a jövőből pedig végképp – fogalmazott.
Ennek ellenére a magyarok már ezer éve építik a templomokat, és teszik ezt ma is, ugyanis általuk tudjuk, hogy merre kell mennünk, hogy hol van az otthon, hol van mindaz, ami vagyunk. A templom iránytű
– hangsúlyozta a politikus.
A rekonstrukció során először feltárták a barokk templom alatt található Árpád-kori körtemplom romjait. A rotunda alapokig elbontásáról romos állapota miatt még az 1800-as évek elején döntöttek, de mészköveinek egy részét az 1806-ra elkészülő új templom építéséhez felhasználták. A régészek a régi templomban helyi előkelőségek temetkezési helyét is feltárták, nyolc sírt találtak a különböző rétegekben.
Később az ásatási helyszínt betemették, hogy folytatódhasson a jelenlegi templom felújítása. Új karzat épült, amely alatt egy baba-mama szobát alakítottak ki, kicserélték a nyílászárókat, és megoldották az épület vízszigetelését. Az akadálymenetes bejárat mellett a templom új padokat kapott, és elektromos padfűtést is kialakítottak.
