Uniós pénzeket buktak el Karácsonyék

Továbbfejlesztették az országos kerékpárút-hálózatot újabb Eurovelo szakaszok átadásával idén is – jelentette ki lapunknak Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár. Úgy vélekedett, Karácsonyék átgondolatlanul alakították ki a budapesti biciklisávokat a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése nélkül. Ezt megerősítette Balog Ádám, a BKIK általános alelnöke is, aki szerint a mindennapi közlekedés korlátozásával nem lesz jobb a helyzet a fővárosban.

A Duna-menti Eurovelo 6-os útvonalon elkészült a Gönyű és Komárom közötti, 14 kilométeres szakasz, illetve Dunaalmásnál egy hét és fél kilométeres út is megépült, ezeket már nyáron használhatták a kerékpáros túrázók. Békéscsabán és környékén elkészült a Wenckheim-kastélyokat összekötő húsz kilométeres turista- és kerékpárút, amely a legtöbb szavazatot kapva 2023-ban elnyerte az év kerékpárútja címet.

Összesen valamivel több mint 250 kilométer kerékpárút épült idén,

ami annak is köszönhető, hogy most ér véget az uniós ciklus, és a forrásokat év végéig lehet felhasználni – számolt be Révész Máriusz.

A főpolgármester átgondolatlan biciklisávjai

A Karácsony Gergely főpolgármester nevéhez fűződő, budapesti autós sávok elvételével kialakított kerékpársávokról az államtitkár úgy vélekedett, hogy ezeket sok esetben végiggondolatlanul, egyéb szempontokat figyelmen kívül hagyva alakítottak ki.

– Ha a kerékpáros fejlesztéseket jól csinálják, akkor azok nem a dugókat növelik. Kisebb lesz a dugókban eltöltött idő mennyisége, hiszen ha a jelzőlámpáknál feltorlódott autósok közül csak minden harmadik kerékpárra vagy rollerre száll, akkor a többi autós hamarabb jut át a lámpákon – mutatott rá Révész Máriusz. – A végiggondolt kerékpáros fejlesztésekre nagy szükség van, hiszen ezek nélkül nem lehet növelni a kerékpárral, rollerrel közlekedők számát.

A nyugat-európai mintákkal ellentétben a fővárosi önkormányzat nem rendszerszerűen gondolkodik,

nem fejleszti a kapcsolódó és szükséges infrastruktúrát – fogalmazott.

Karácsonyék kétmilliárdos bukása

Hozzátette, az európai nagyvárosokban például végiggondolják azt is, hogy az autók hol és miként tudnak parkolni. – Budapesten sok esetben festettek fel kerékpársávokat ott, ahol előtte autók parkoltak. Ilyenkor az autók beszorulnak a környező keresztutcákba, amelyek így teljesen élhetetlenné válnak – mondta.

Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy a fővárosi önkormányzat gyakran hivatkozik forráshiányra, miközben 2,2 milliárd forint kerékpáros fejlesztésre szánt uniós forrást nem tudott felhasználni, amit így el is bukott Budapest. Miközben Karácsony Gergely folyamatosan kerékpárosbarát képet próbál festeni magáról, a 2019-ben – még Tarlós István idejében –

a kormánytól kerékpárút-építésre kapott nyolcszázmillió forintot a mai napig nem sikerült felhasználni.

Révész Máriusz hangsúlyozta: a megoldás az, hogy olyan főpolgármestert kell választani, aki képes hosszabb távon, rendszerben gondolkodni.

 

Romlik a helyzet a korlátozások miatt

– Az nem működik, hogy csak kerékpársávokat csinálunk, és lezárjuk az autók elől az utak jelentős részét annak ellenére, hogy vannak jó ötletek a főváros 2030-ig előre tekintő mobilitási tervében – jelentette ki lapunknak Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke.

Kiemelte: egyoldalú korlátozásokkal csak a gazdaság és a mindennapi mobilitás korlátozását lehet elérni, de azt nem, hogy jobb legyen a helyzet.

– Ettől még be kell jönnie a vidéki vállalkozóknak a városba, és nem lesz kevesebb autó, csak lassabban fognak haladni, több káros anyagot bocsátanak ki a járműveik, és kevesebbet tudnak dolgozni a vállalkozásokban. Az egyoldalú lépések helyett olyan kompromisszumos beavatkozásokra van szükség, amely minden szereplő érdekeit figyelembe veszi – vélekedett.

Anyagi veszteség a vállalkozóknak

Az alelnök kijelentette: a vállalkozóknak anyagi veszteségük is származik a biciklisávok miatti korlátozásokból, hiszen például a szakemberek nem tudnak eljutni az ügyfeleikhez, ezért kevesebb bevételre tesznek szert, mert nem tudják elvégezni a kívánt mennyiségű munkát. Ezáltal a belvárosi lakosok sem jutnak hozzá az ilyen szolgáltatásokhoz, csak hosszabb várakozási idővel és valószínűleg magasabb díjakkal. – A rakpart lezárásáról megkérdezett több mint 11 ezer vállalkozó hetven százaléka egyáltalán nem tette volna ezt, minden elvesztegetett perccel pénzt veszítenek. Így kisebb lesz a bevételük, amivel csökken az állam és a főváros adóbevétele is – mutatott rá.

Azzal kapcsolatban, hogy a szakmai szervezetek beadványára nem reagált a főváros, Balog Ádám jelezte, ennek ellenére folytatják a munkát. Folyamatos konzultációkkal, egyeztetésekkel és szakmai tanulmányokkal készülnek hét hozzájuk csatlakozott szakmai szervezettel együtt. Azt ugyanakkor elengedhetetlennek tartotta, hogy a főváros ne ellenségként tekintsen rájuk. Szerinte ugyanis

veszélyes az a gondolat a főváros mobilitási tervében, hogy szélsőségesen leegyszerűsítve szembeállítják egymással  a magán- és a közérdeket.

– A kettőt nem lehet elhatárolni. Nem szórakozásból autóznak az emberek, hanem munkába mennek vagy onnan jönnek, esetleg a munkájukat végzik az autóban – mutatott rá Balog Ádám.

Borítókép: Révész Máriusz elmondta, összesen több mint 250 kilométer bicikliút épült idén (Fotó: Mirkó István)