Milyen tévhitek lengik körbe az adventi időszakot, és mi az igazság?

És miért ilyen rendhagyó az idei advent?

Budapest, 2022. november 19. A Szent István téri Advent Bazilika karácsonyi vásár 2022. november 19-én. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Advent a várakozás ideje, a karácsonyt megelőző négy hét, a keresztény – jellemzően inkább katolikus – közösségekben az elcsendesedés időszaka. Ilyenkor már véget értek a mezőgazdasági munkák, és a régi világban behúzódtak az otthonaikba az emberek. Ebben az elcsendesedésben és a készületben van segítségünkre a természet azzal, hogy a nappalok hossza folyamatosan rövidül, mindaddig, amíg karácsony éjszakáján meg nem születik a világ világossága – emlékeztette a Magyar Nemzet olvasóit Dunavecse plébánosa.

Bese Gergő atya kifejtette, Krisztus születésével a fényesség érkezik közénk, amely az adventi koszorún is megnyilvánul, amely eredetileg német területről származik, a XIX. századból, német evangélikus keresztényektől. Felelevenítette, hogy az eredeti koszorú különbözött attól, amelyet manapság is használunk, ugyanis akkoriban minden nap meggyújtottak egy gyertyát. 

A hagyományos koszorú abban is különbözött a modernektől, hogy az alapja egy kocsi kereke volt, azt díszítették fel zöld ágakkal és tettek rá húsz piros – a hétköznapokra – és 4 fehér gyertyát, amelyeket vasárnapokon gyújtottak meg.

– Innentől jött az a félreértés – ami napjainkban is sokszor különböző tévhiteket szít –, hogy az advent december 1-je és 24-e között tart. Advent egy mozgóünnep, és a hossza is változik. Idén a legrövidebb, mert december 24-ére esik advent negyedik vasárnapja és a szenteste is – szögezte le a plébános.

Bese Gergő atya azt mondja az időszak megrövidüléséről, hogy most így pontosan elég, mert arra, ami a leglényegesebb feladat – mégpedig az, hogy elcsendesedjünk, időt szánjuk felebarátainkra és adjunk a javainkból –, ez az időszak elég kell hogy legyen. Elmondta azt is, hogy a rendhagyó negyedik vasárnapot sokan rendhagyó módon is ünneplik majd.

– Minálunk 23-án szombaton este lesz a negyedik gyertya meggyújtása, és 24-én éjszaka éjféli mise lesz. Jézus december 25-én született – emlékeztetett Bese Gergő, aki elmondta azt is, hogy az ünneplés maga függ attól is, hogy milyen kultúrkörhöz tartozunk.

– Van olyan hely, ahol Szent Miklós 5-én este érkezik, és van, ahol 6-án reggel. Van, ahol a Jézuska 25-én reggel jön, de olyan is van, ahol az angyalok csengetnek 24-én este. Mindez függ attól is, hogy milyen kultúrkörben vagyunk – részletezte.

– A hajnali szentmisét roráténak nevezik, és reggel hat órakor kezdődik. Ez a felkészülés nagyon fontos állomása, mert ilyenkor sötétben, akár a szakadó hóesésben jönnek a hívek a hajnali misére, és amikor az véget ér, közösen megreggelizünk, és a napkelte úgy fogad bennünket, hogy már szentmisén voltunk közösen – fejtette ki. Érdekességképpen megjegyezte azt is, hogy a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter roráte misére jár, és külföldi útjain is igyekeznek megszervezni, hogy rész tudjon venni a miséken. 

Bese Gergő atya beszámolt arról is, hogy ez az Osztrák–Magyar Monarchiában és az ahhoz egykor tartozó területeken maradt hagyomány. 

Például Csehországban van, Ausztriában van, Szlovákiában van, de Olaszországban nincs, és ott a Mikulás sem érkezik. Magyarországon ez a német hagyományból maradt meg.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Mohai Balázs)