Évek óta a jogi segítségnyújtás álcája mögött buzdítják és bátorítják a tanárokat, a diákokat és rajtuk keresztül a szülőket a Soros György alapítványai által is támogatott úgynevezett jogvédő civil szervezetek, hogy polgári engedetlenséggel és tüntetésekkel tiltakozzanak a kormány intézkedései ellen. A külföldi pénzekből is működő NGO-k (nem kormányzati politikai szervezetek) nem is árulnak zsákbamacskát ezzel kapcsolatban, nyíltan bevallják, hogy a sztrájkoló és polgári engedetlenséget vállaló pedagógusokat segítik, többek között olyan tanácsokkal, amelyeket állításuk szerint a hozzájuk beérkezett gyakori kérdések alapján állítottak össze.
A valójában a kormány elleni hergelésnek is felfogható tanácsadásban élen jár a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE). Utóbbinak egyik vezéralakja Bárándy Péter, a szocialista Medgyessy-kormány egykori igazságügyi minisztere, a röszkei támadás vezetője. Ahmed H. egykori védője is.
A TASZ „tanácsai” között szerepel az a figyelmeztetés, hogy míg a dolgozói sztrájkot szabályozza a jog, diáksztrájk jogi értelemben nincs. Szerintük azonban mégis világos, hogy miről szól ez az akció: a diákok nem tesznek eleget tanulói kötelezettségeiknek, hogy így fejezzék ki véleményüket egy közügyben. Felhívják a figyelmet arra: sok múlik azon, az iskola hogyan viszonyul egy ilyen akcióhoz: ha támogatóan, akkor elképzelhető, hogy tanítás nélküli munkanapot hirdetnek (vagy enélkül tekintik igazoltnak a sztrájkoló diákok hiányzását), amikor lehetővé teszi a tanulóknak, hogy tiltakozzanak, sztrájkoljanak. Ilyenkor az iskola gondoskodik a tanulók felügyeletéről, de a tanórák elmaradnak.
A szervezet tehát gyakorlatilag az iskolákat is arra buzdítja, rendeljenek el tanítási szünetet egy-egy demonstráció idejére.
A TASZ és a hozzá csatlakozó szervezetek közlik azt is, mit kell tennie egy szülőnek, ha biztosra szeretne menni. Írhat például igazolást a gyerekének a sztrájk idejére, így a diáknak nem kell bemennie az órákra, még ha bent is van az iskolában. Javasolják azt is, hogy ha a gyerekük távol marad egy tüntetés miatt az iskolából, szintén írjanak szülői igazolást, amely általában három napra indoklás nélkül megadható. Megjegyzik ugyanakkor, hogy szerintük az iskola megengedheti, hogy aki szeretne, az iskola helyett a tüntetésre menjen – ilyenkor nem kell igazolást vinni. Olyan jogszabály azonban valójában nem létezik, amely alapján egy iskola tüntetésre hivatkozva igazolhatná a gyerekek hiányzását. A szervezetek azt is követendő példaként állítják be a tanácsadói összeállításukban, ha az iskolák tanári felügyeletet is biztosítanak, vagyis a tüntetésre pedagógus kíséri a diákokat, illetve ha maga az osztályfőnök tekinti igazoltnak a diákok hiányzását, tekintettel egy tüntetésen való részvételre.
A Soros-szervezetek a szülőket is ellátják jó tanácsokkal egy-egy kormányellenes demonstráció esetére. Kijelentik:
A szülőtől elvárható, hogy a gyermekét ellássa alapvető tudnivalókkal a tüntetésről, a tiltakozásról és a békés gyülekezésről.
Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy szerintük a tüntetés céljaival tisztában lévő, arról felelősen gondolkodni képes gyermek
magánautonómiájának része, hogy egy tüntetésen való részvételről döntsön, az nem köthető semmilyen szülői jóváhagyáshoz.
Természetesen a tanárok sem maradnak ki a sorból, ha a tüntetésekre való buzdításról van szó. Mint írják: nagyon támogathatónak tartják, ha a tanár – különösen az osztályfőnöki órán vagy a szakórákon kívül – megbeszéli a tanulókkal, hogy mi egy tiltakozás, tüntetés tartalmi háttere.
A pedagógus ugyanakkor szerintük a szülőket is befolyásolhatja, bármilyen közéleti kérdésben megkeresheti, elmondhatja a szülőnek a véleményét, illetve kikérheti a véleményét, és kérheti a támogatását is. A szülők támogatása nélkülözhetetlen ugyanis ahhoz, hogy hatékonyan tiltakozhassanak.
A tanárokat arra is buzdítják, hogy a szülőkkel általánosan használt, szokásos felületeken (levelezőlistákon, közösségimédia-csoportokban vagy egyéb helyeken) felvegyék a kapcsolatot a tiltakozás kérdésében. Foglalkoznak még számos más kérdés mellett azzal is, hogy beteget jelenthetnek-e a pedagógusok tiltakozásul, elmehetnek-e tüntetésre munkaidőben, szervezhetnek-e tiltakozást, tüntetést az iskolában, hogyan bátoríthatják a diákokat a tiltakozásban való részvételre.
A Helsinki Bizottság egy viccesnek szánt órarendet is készített a tüntetések idejére, amelyben a polgári engedetlenség elméletének megteremtője, Thoreau gondolatainak átadását javasolják.
Borítókép: Bárándy Péter, az ÜDE vezéralakja, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere a röszkei terrorista, Ahmed H. védője is volt. (Fotó: MTI)
