Az erdők turisztikai-rekreációs szolgáltatásainak gazdasági értékét meghatározó hiánypótló kutatási eredményeket publikált a Corvinus Egyetem – derül ki a Pilisi Parkerdő Zrt. közleményéből. Mint fogalmaztak,
a parkerdő Budapest és környékén 65 ezer hektár erdőterületet kezel, ezeken a területeken évente mintegy 30 millió látogató fordul meg.
A főváros és környékének erdői klíma-, levegőminőség-védelmi, por elleni és egyéb védelmi szolgáltatásaik mellett mára az itt élők egyik legfontosabb rekreációs és sporthelyszínévé váltak.
Az erdők Magyarország természeti tőkéjének legfontosabb elemei, amelyeknek értékét eddig nem mérte fel egyetlen tudományos kutatás sem. Erre tett kísérletet a Budapesti Corvinus Egyetemen Széchy Anna és Szerényi Zsuzsanna, akik esettanulmányként
az egyik legnépszerűbb hazai kirándulóhelyre, a Visegrádi-hegységre és a Pilis-hegységre kiterjedő Pilisi bioszféra-rezervátum rekreációs értékét becsülték meg, melynek erdőterületét a nagyrészt a Pilisi Parkerdő Zrt. kezeli, és a Duna–Ipoly Nemzeti Parknak is része
– olvasható a tájékoztatóból. Közölték, a Corvinus kutatói az itt található 38,6 ezer hektárnyi terület – főleg hegyvidéki erdő – szabadidős értékének megállapításához az úgynevezett utazásiköltség-módszert használták. „Ez annak alapján határozza meg egy terület értékét, hogy az odalátogatók mennyi pénzt és időt szánnak a terület felkeresésére. A számításokhoz a Pilis bioszféra-rezervátum működését együtt koordináló Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna–Ipoly Nemzeti Park megbízásából 2017 és 2018 folyamán végzett látogatószámlálások során gyűjtött adatokból indultak ki, figyelembe vették az odautazási költségeket, illetve a látogatással eltöltött idő alternatív költségét is, az átlagos nettó órabér egy részét alapul véve” – magyarázták.
A kutatás eredményei szerint
a Pilisi bioszféra-rezervátumban a kirándulók erdei kikapcsolódásának pénzbeli értéke 2020-ban körülbelül évi 3,8 milliárd forint volt, ami az inflációt figyelembe véve jelenleg 4,6 milliárd forintot tesz ki. Egy átlagos félnapos látogatás a Pilisben 2900 forintot, egy egész napos túra mintegy 5000 forintot ér meg a természetjáróknak.
„Az erdők nyújtotta nem piaci hasznok ilyen módon történő értékelése segít bemutatni a rekreációs szempontok fontosságát, és ezek figyelembevételét az erdők fenntartásának és kezelésének finanszírozásával kapcsolatban” – írta a parkerdő. Hozzátették, egy átlagos magyarországi erdőlátogatás értéke 870 forint. Jelezték, az értéket befolyásolja, hogy a látogatások nagy része a lakóhely közelében megtett rövid erdei sétát jelent, szemben a Pilisre jellemző hosszabb kirándulásokkal.
A magyarországi erdei szabadidős tevékenység teljes éves értéke mintegy 39 milliárd forint.
„Összevetésképp a brit erdők egynapos látogatásának értékét egy 2010-es tanulmány 3,34 fontra, nagyjából 1500 forintra, a lengyel erdőkét 2005-ben csaknem 7 euróra, azaz 2700 forintra becsülték, a németek pedig 2011-ben az erdők egy egész évre szóló látogatási lehetőségéért 27 eurót, mintegy 10 400 forintot adtak volna” – idézik fel a Corvinus tanulmányát.
Hozzátették, a természetjárás kedvelt rekreációs forma, a megtett magyar erdei túrák, séták száma évente mintegy 40-50 millió lehet. „A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése szerint Magyarország aktív korú lakosságának 48,7 százaléka túrázik legalább alkalmanként. Lengyelországban és Németországban ez a szám 85, illetve 76,4 százalék.
A túrázók a Pilisbe átlagosan 40-50 kilométerről érkeznek, a Prédikálószéki-kilátónál például egy hétvégén akár 15-17 ezren is jártak 2018-as adatok szerint, ami a Covid alatt további 25-30 százalékkal nőtt”
– emelték ki.
Borítókép: A Dunakanyar látképe (Fotó: Pilis Parkerdő Zrt.)
