– A magyar kormány elvárása, hogy Ukrajna biztosítsa a kisebbségeknek korábban már megszerzett jogaikat – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára kedden a közszolgálati televízióban. Menczer Tamás a hétfői ukrán–magyar külügyminiszteri találkozót úgy értékelte, hogy az első lépés megtörtént a bizalomépítésben.
A kisebbségi jogok elvétele minden európai értékkel, nemzetközi és kétoldalú megállapodással ellentétes
– hangsúlyozta az államtitkár, emlékeztetve arra, hogy Ukrajna 2015-ben kezdte meg a kisebbségi jogok „megnyirbálását” az oktatási, a kisebbségi és a nyelvtörvény módosításával.
– A hétfői találkozón a magyar delegáció 11 pontban összegezte a kisebbségekkel kapcsolatos elvárásait, amelyeket közös munkabizottság tárgyal meg – mondta. Hozzátette: a magyar kormány a 11 pontról egyeztetett a kárpátaljai magyar közösséggel, az általuk megfogalmazottakat képviselték.
A magyar miniszterelnöknek és az ukrán elnöknek akkor kell találkoznia, amikor a kapcsolatok új szakaszba lépnek; ha meglenne az Orbán–Zelenszkij találkozó időpontja, az azt jelentené, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapták a jogaikat, „a munkát el tudtuk végzeni” – fogalmazott az államtitkár.
A háború kapcsán a magyar álláspont továbbra is a feltétel nélküli tűzszünet és a béketárgyalások azonnali megkezdése
– emelte ki. – Amikor a háború elkezdődött, a „brüsszeli stratégia” az volt, hogy nyugati fegyverekkel, nyugati utánpótlással Ukrajna győz a csatatéren, a brüsszeli szankciók meggyengítik az orosz gazdaságot, amely az orosz belpolitika instabilitásához vezet. Ezzel szemben az a realitás, hogy az orosz gazdaságot a szankciók nem tették tönkre és a belpolitika stabil, a csatatéren pedig nincs megoldás, ott csak halottak vannak. A brüsszeli stratégia teljes kudarc, új stratégiára, tűzszünetre és békére van szükség – állapította meg Menczer Tamás.
– Három különböző dolog Ukrajna pénzügyi támogatása, az EU költségvetése és a Magyarországnak járó uniós pénzek – mondta az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy a Financial Times gazdasági lap szerint Brüsszel tönkreteszi a magyar gazdaságot, ha az ország nem támogatja az Ukrajnának szánt pénzügyi segítséget. Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban a magyar miniszterelnök már korábban ismertette az álláspontját, amely szerint
azt nem hitelből és nem az uniós költségvetésből kell megoldani
– hangsúlyozta az államtitkár. – A február 1-jei uniós csúcson a miniszterelnök el fogja mondani, hogy van-e más javaslata, vagy olyan javaslat, amit el tud fogadni – tette hozzá.
Az uniós források járnak Magyarországnak, az nem adomány, nem ajándék
– jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: a pénz fontos, de a gyermekek védelme, a migráció kapcsán az ország biztonságának óvása, a háború kapcsán pedig Magyarország békéjének megőrzése fontosabb. Mint mondta, ez „vörös vonal”, amelyből Magyarország nem enged.
A tavalyi év első felében világszinten 30 százalékkal csökkent a befektetések mértéke, Magyarország ezzel szemben tavaly a 2022-es rekordértéket duplázta meg, hat és fél milliárd euróról 13 milliárd euróra nőtt a befektetések mértéke. – A magyar álláspont, hogy Európának érdeke az együttműködés Kínával és a keleti régióval. Ezért Magyarország folytatja a gazdasági együttműködést Kelet és Nyugat felé egyaránt – ismertette Menczer Tamás.
