Szombat délután megjelent a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) sztrájkfelhívása – írja a Világgazdaság. Ezzel bizonyossá vált, hogy a Volánbusznál a második legnagyobb érdekképviselet megtartja a hetek óta ígért kétnapos munkabeszüntetését január 28-án és 29-én.
Ezt azért nem lehetett eddig biztosra venni, mert a bértárgyalás továbbra is aktív a munkáltató és a munkavállalói oldal között. Így aztán az utolsó pillanatig sem lehet kizárni, hogy fordulat állhat be. Mindez továbbra is benne van a pakliban, de már biztosan nem vasárnap és hétfőn. Akkorra ugyanis a SZAKSZ sztrájkba hívta a dolgozókat.
Mit kell tudni a Volánbusz-sztrájk szervezőjéről?
A Dobi István elnökölte érdekképviselet egyelőre magára maradt a munkabeszüntetéssel. A MÁV–Volán-csoportnál összesen harmincnál is több szakszervezet működik, a 2024-es bértárgyalásokon közülük kilencnek van megállapodási joga. Egyedül a SZAKSZ hirdetett sztrájkot. Vagyis könnyen úgy tűnhet, hogy klasszikus egy mindenki ellen helyzet alakult ki az összesen 54 ezer főt foglalkoztató állami közlekedési szolgáltatónál.
A SZAKSZ nem az első kétnapos leállást szervezi, legutóbb másfél hónapja bonyolítottak le egy ugyancsak a vasárnapot és a hétfőt érintő tiltakozást. Akkor, december 10-én és 11-én a Volánbusz szerint a sofőrök mintegy tíz százaléka nem vette fel a munkát.
Másrészt bár igaz, hogy a SZAKSZ még a Volánbusznál sem számít a legnagyobb szakszervezetnek – hiszen ez a Közúti Közlekedési Szakszervezet, a KKSZ – és nagyjából kétezer tagot tömörít, de legalábbis papíron komoly támogatottságot tud felmutatni maga mögött. Ez jól példázza, hogy egészen pontosan 5978 járművezető,
a Volán által foglalkoztatott buszvezetők 58 százaléka írta alá január közepéig a SZAKSZ bérkövetelését, illetve a január 28–29-i munkabeszüntetés támogató íveit.
Dobi István és az érdekképviselet vezetése éppen erre alapozva döntött a januári sztrájk mellett. Igaz, ezt eredetileg hatezer aláíráshoz kötötték.
Hogyan járnak a buszok a Volánbusz-sztrájk alatt?
A Volánbusz indokolatlannak tartja a sztrájkot, de megkezdte az arra történő felkészülést. A még elégséges szolgáltatásnak megfelelő menetrendet a személyszállítási törvényben előírt határidőn belül, két nappal a munkabeszüntetés megkezdése előtt nyilvánosságra hozta. Az elégséges szolgáltatás keretében
az első nap a helyi járatok 95 százaléka és a helyközi járatok 79,6 százaléka, a második nap pedig a helyi járatok 74 százaléka, a helyközi járatok 54,5 százaléka biztosan közlekedni fog, ez azt jelenti, hogy a társaság a két nap során összesen mintegy 3619 helyi és 22 995 helyközi kieső járattal tervez országszerte.
Amennyiben az adott járatok közül az érintett autóbusz-vezetők nem csatlakoznak a munkabeszüntetéshez és felveszik a munkát, akkor még több járat közlekedik majd menetrend szerint.
Az autóbusz-vezetők (helyközi, helyi) 2024. január 28-án nulla órától 2024. január 29-én üzemzárásig az elégséges szolgáltatás biztosításával szüntetik be a tevékenységüket. Ennek megfelelően
- a helyi közlekedésben január 28-án 336 járat marad ki, míg a sztrájk második napján, január 29-én 3283 járat nem fog közlekedni.
- A helyközi közlekedésben január 28-án 3670 járat marad ki, míg a sztrájk második napján, január 29-én 19 325 járatkimaradásra kell számítani.
Mindez együttesen 26 614 járat, ami már azért tetemesnek mondható. Ugyanakkor az is látszik a fenti számokból, hogy vasárnap egy mérsékeltebb kapacitás eshet ki, hétfőn viszont már jóval durvább kimaradások lehetnek a menetrendben.
Ennek a különbségnek, illetve fokozatosságnak az oka a törvény. Ez úgy rendelkezik, hogy az első napon órai bontásban kell a 66 százalékos járatsűrűséget (vagyis az elégséges szolgáltatást) biztosítani, míg a következő 24 órában napi bontást kell alkalmazni. Ezért történik, hogy
vasárnap 4006, míg hétfőn 22 630 járatra terjedhet ki a sztrájk.