Több mint 26 ezer Volánbusz-járat esik ki a vasárnapi és a hétfői sztrájk miatt

Az első nap a helyi járatok 95 százaléka és a helyközi járatok 79,6 százaléka, a második nap pedig a helyi járatok 74 százaléka, a helyközi járatok 54,5 százaléka biztosan közlekedik. A Volánbusz a két nap alatt összesen 3619 helyi és 22 995 helyközi kieső járattal számol országszerte.

Polgármesteri_Hivatal_Csatornafedél_Volánbusz. 20200205 Tárnok Foto Bach Máte Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Az autóbusz-vezetők (helyközi, helyi) 2024. január 28-án nulla órától 2024. január 29-én üzemzárásig az elégséges szolgáltatás biztosításával szüntetik be a tevékenységüket. Ennek megfelelően

• a helyi közlekedésben január 28-án 336 járat marad ki, míg a sztrájk második napján, január 29-én 3283 járat nem fog közlekedni.
• A helyközi közlekedésben január 28-án 3670 járat marad ki, míg a sztrájk második napján, január 29-én 19 325 járatkimaradásra kell számítani.

Mindez együttesen 26 614 járat, ami már azért tetemesnek mondható. Ugyanakkor az is látszik a fenti számokból, hogy vasárnap egy mérsékeltebb kapacitás eshet ki, hétfőn viszont már jóval durvább kimaradások lehetnek a menetrendben.

Ennek a különbségnek, illetve fokozatosságnak az oka a törvény. Ez úgy rendelkezik, hogy az első napon órai bontásban kell a 66 százalékos járatsűrűséget (vagyis az elégséges szolgáltatást) biztosítani, míg a következő 24 órában napi bontást kell alkalmazni. Ezért történik, hogy

vasárnap 4006, míg hétfőn 22 630 járatra terjedhet ki a sztrájk.

Kik és hányan sztrájkolnak a Volánbusznál?

De nem csak a buszsofőröknek áll lehetőségükben nem felvenni a munkát. A karbantartó szakmunkások január 29-én a délelőtti műszakban 8–11 óra, a délutáni műszakban 14–17 óra között szüntethetik be a munkát és vehetnek részt a sztrájkban. Az adminisztratív munkakörben dolgozók pedig január 29-én 8–12 órai időszakban csatlakozhatnak az akcióhoz. Fontos viszont, hogy

a termelésirányításban és az utaskiszolgálásban (elővételi pénztár, információ) dolgozók nem vehetnek részt a munkabeszüntetésben.

A nagy kérdés pedig eleve az, hogy vajon hányan fognak ténylegesen sztrájkolni.

Dobi István szerint csak egy fegyelmezett, maximális, tehát a 26 ezret elérő járatkimaradással tudnak eredményt elérni. Ezt azzal kapcsolatban emelte ki, hogy amennyiben az adott autóbusz-vezető nem vesz részt a munkabeszüntetésben és felveszi a munkát, akkor az eredetileg törölt járat menetrend szerint fog közlekedni. Ha sok buszsofőr így tesz vasárnap és hétfőn, akkor akár észrevétlen is maradhat a munkabeszüntetés a Volánbusznál.

Mi következik a sztrájk után?

A munkáltató és a SZAKSZ közötti vita egyébként nem tűnik feloldhatatlannak. A MÁV–Volán tulajdonosi jogait gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) három évre kötne egyezséget úgy, hogy az idén minimum hetvenezer forinttal emelné mindenki bérét a cégcsoportnál. A SZAKSZ kilencvenezret akar 2024-re és csak erre az évre akar megállapodni. Utóbbihoz egyébként más szakszervezetek is ragaszkodnak.

Érdemes megemlíteni, hogy az ÉKM csoportszintű megállapodást köt, tehát nem csak a Volánbuszra vonatkozót. Márpedig a SZAKSZ csak itt működik. Tehát viszonylag nehezen elképzelhető, hogy egy volános szakszervezet olyan eredményt tudna elérni a bértárgyalások során, amelyet aztán a MÁV-ra és a HÉV-re is kiterjesztenének.

A kétnapos sztrájkot követően, rögtön keddre Lázár János miniszter tárgyalni hívta a MÁV–Volán szakszervezeteit. A tárcavezető ígérete szerint erre a találkozóra új ajánlattal készül. Hogy ebben végül mi szerepel majd, az bizonyosan attól is függ, mekkora lesz a tényleges sztrájkrészvétel vasárnap és hétfőn, elér-e kritikus szintet a naponta négy és fél millió embert kiszolgáló országos tömegközlekedési hálózatban.

 Borítókép: Volánbusz Tárnokon (Fotó: Bach Máté)