Az új ügyeleti rendszerhez két vármegye csatlakozik februártól

Mint azt Győrfi Pál elmondta, az új rendszert az Országos Mentőszolgálat fogja működtetni és koordinálni.

Ha a beszélgetés alapján kiderül, hogy súlyos a beteg problémája, akkor házhoz riasztják hozzá a mentőt vagy az ügyeleti kocsit, tehát nem kell a bejárással bajlódni, hanem életveszély esetén azonnal viszik a beteget a kórházi ellátásra. Mindezek természetesen nemcsak a felnőttekre vonatkoznak, hanem a gyermekekre is. Az új alapellátási ügyeleti rendszer előnyei közt szerepel az is, hogy adott esetben tehermentesíthető vele a kórházak sürgősségi osztálya, illetve gyorsabb megoldást kaphatnak a problémáikra a betegek – ismertette a lap.

A cikkben kitértek arra is, hogy

kijáró ügyeleti feladatokban olyan személyekkel fognak dolgozni elsősorban, akik jártasak a sürgősségi ellátásokban, hiszen a tapasztalatok szerint 22 óra után komolyabb problémák esetén keresik őket a betegek.

A rendszer bevezetésénél Fejér megye azért maradt a sor végére Pest vármegyével együtt, mert sok olyan terület van, ami ellátásügyileg más vármegyéhez tartozik, például az enyingi járás Siófokhoz, a martonvásári járás Érdhez, a móri járás Kisbérhez fog tartozni. Helytől függetlenül természetesen mindig a beteghez legközelebb lévő kocsit riasztják – mutattak rá.

Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok?

Győrfi Pál elmondta, jelenleg 17 vármegyét kapcsoltak be fokozatosan a rendszerbe, s ez idő alatt már 300 ezer beteggel találkoztak kollégáik az ügyeleti ellátás során. Beszélt arról is, hogy a rendszer bevezetésekor többféle aggállyal találkoztak, például a háziorvosokból mentősöket akarnak csinálni, ezzel szemben az ügyelet idején is ugyanazt a munkát végzik az orvosok, mint a rendelési időben, sőt kevesebb súlyos esettel találkoznak. A statisztikák szerint a betegek 98-99 százaléka enyhe tünetek miatt fordult az ügyelethez.

Azt is az aggályok közt lehetett hallani korábban, hogy majd az ügyeleti helyen kell ellátni az összes beteget. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, az esetek tíz százalékában elegendő volt a telefonos tanácsadás, és körülbelül 10-15 százalék volt, ami helyszíni ellátást igényelt. A szóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy elégedettségi felmérést vezetnek a betegek körében, amelynek átlaga jelenleg ötös skálán 4,25.

 

Mikor csatlakozhat a főváros az ügyeleti rendszerhez?

Mint arról Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt, még folynak a szakmai egyeztetések, ugyanis a főváros több szempontból is más, mint az ország többi része: sokkal több szakellátó elérhető, sokkal több sürgősségi osztály van egy négyzetkilométerre vetítve, mint bárhol az országban, tehát itt más metódust kell alkalmazni. – Mindezek ellenére terveink szerint még idén bekapcsoljuk a fővárost is, az viszont egyeztetés kérdése, hogy erre pontosan mikor kerül sor – jelentette ki.

Az eddigi tapasztalatokról az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a lakosság általában véve elégedett az új ügyeleti rendszerrel. A kormány nem titkolt célja volt az ellátórendszer tehermentesítése, mert nagyon sok az indokolatlan orvos-beteg találkozás, akár ügyeleti időben is, pedig az esetek 10-15 százalékában a telefonos tanácsadás is elegendő lenne. Az indokolatlan mentővonulások száma majdnem húsz százalékkal mérséklődött, így sokkal kisebb eséllyel vonul ki a mentő úgy valahová, hogy valójában nincs is rá szükség. Továbbá a sürgősségi osztályok is tehermentesültek, esetükben nagyjából 15 százalékkal csökkent a betegforgalom – sorolta.

Takács Péter kitért arra is, hogy

a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által gerjesztett kezdeti ellenállással szemben mára a háziorvosok többnyire igen pozitív véleményt fogalmaznak meg az új ügyeleti rendszerről.

Az megnyugtató számukra, hogy egy jól felszerelt, direkt erre a célra kialakított rendelőhelyiségük van, és ott áll mögöttük biztosítékként a mentőszolgálat, valamint az új ügyeleti autók. Nagy segítséget jelentenek nekik a mentőtisztek, illetve azok a szakdolgozók, akik arra vannak kiképezve, hogy alapellátási ügyeletben az orvos munkáját támogassák, és nagyon jól működik a diszpécserszolgálat is. Ezért és az ügyeleti díjak emelése miatt ma már egyre több, főleg fiatal háziorvos vállalna – a kötelező havi kettőn túl – további ügyeleteket is – mutatott rá az államtitkár.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)