Az új ügyeleti rendszerhez két vármegye csatlakozik februártól

Mint azt Győrfi Pál elmondta, az új rendszert az Országos Mentőszolgálat fogja működtetni és koordinálni.

Fejér és Pest vármegye csatlakozásával már teljes lesz az új ügyeleti rendszer országos hálózata február 1-jétől – számolt be a Dunaújvárosi Hírportál. Mint azt Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője vázolta,

az új, egységes, államilag fenntartott alapellátási ügyelet célja, hogy kiszámíthatóbb, közvetlenül hozzáférhető és minőségileg is megfelelő ellátást kapjanak a betegek.

Felidézte, hogy az önkormányzatoknak egyre nagyobb nehézséget okozott az alapellátás finanszírozása, az egyéb kiadásaik mellett az egészségügyi béremeléseket nehezen gazdálkodták ki. Mindezeket a szempontokat összegezve született meg az a megoldás, hogy egységesítik az ügyeleti rendszert, a kormány pedig az OMSZ-t bízta meg a feladattal.

A lap emlékeztetett arra is, hogy még az országos szintű bevezetést megelőzően egy évig tesztelték az új rendszert Hajdú-Bihar vármegyében. Ez idő alatt megtapasztalhatták, hogy adott periódusokban általában mire van szükségük a betegeknek. Azt látták, hogy 16 és 22 óra között többségében olyan problémákkal keresik fel az ügyeletet a betegek, amelyeket a háziorvos oldana meg, például receptfelírás, beutaló kérése, majd 22 óra után jellemzően akut vagy sürgősségi ellátást igénylő panaszokkal fordulnak az ügyelethez. A betegek szükségleteihez igazodva pedig kialakították az ügyeleti rendszert.

Hogyan működik az ügyeleti rendszer a gyakorlatban?

Mint arra felhívták a figyelmet, az első és legfontosabb új információ, amit mindenkinek érdemes feljegyeznie, az a 1830-as központi telefonszám. Mindenképpen kiemelendő, hogy az alapellátást elsődlegesen továbbra is mindenkinek a saját háziorvosa rendelési idejében kell igénybe vennie, hiszen az ügyelet a hirtelen fellépő panaszok esetére van, illetve ha olyan probléma adódik, amelynek megoldása nem várhat a következő rendelési időig.

Fejér vármegyében hét településen fog működni ügyeleti központ: Bicskén, Enyingen, Móron, Sárbogárdon, Velencén, Székesfehérváron és Dunaújvárosban hétköznapokon 16 és 22 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 8 és 14 óra között.

Ezen felül éjszakai orvosi ügyeletre továbbra is lehetőség van Dunaújvárosban és Székesfehérváron, hiszen hétköznapokon 22 és 8 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 14 és 8 óra között fogadják a betegeket. Viszont nem kell azonnal az orvosi ügyeletre rohanni, hanem mint azt Győrfi Pál javasolta, először is hívják a betegek a központi számot, az 1830-at, ahol szakorvosokkal lehet konzultálni, így akár már telefonon választ kaphatnak a felmerült kérdésre, például hogy egy adott gyógyszert beszedhet-e a beteg.

Ha a beszélgetés alapján kiderül, hogy súlyos a beteg problémája, akkor házhoz riasztják hozzá a mentőt vagy az ügyeleti kocsit, tehát nem kell a bejárással bajlódni, hanem életveszély esetén azonnal viszik a beteget a kórházi ellátásra. Mindezek természetesen nemcsak a felnőttekre vonatkoznak, hanem a gyermekekre is. Az új alapellátási ügyeleti rendszer előnyei közt szerepel az is, hogy adott esetben tehermentesíthető vele a kórházak sürgősségi osztálya, illetve gyorsabb megoldást kaphatnak a problémáikra a betegek – ismertette a lap.

A cikkben kitértek arra is, hogy

kijáró ügyeleti feladatokban olyan személyekkel fognak dolgozni elsősorban, akik jártasak a sürgősségi ellátásokban, hiszen a tapasztalatok szerint 22 óra után komolyabb problémák esetén keresik őket a betegek.

A rendszer bevezetésénél Fejér megye azért maradt a sor végére Pest vármegyével együtt, mert sok olyan terület van, ami ellátásügyileg más vármegyéhez tartozik, például az enyingi járás Siófokhoz, a martonvásári járás Érdhez, a móri járás Kisbérhez fog tartozni. Helytől függetlenül természetesen mindig a beteghez legközelebb lévő kocsit riasztják – mutattak rá.

Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok?

Győrfi Pál elmondta, jelenleg 17 vármegyét kapcsoltak be fokozatosan a rendszerbe, s ez idő alatt már 300 ezer beteggel találkoztak kollégáik az ügyeleti ellátás során. Beszélt arról is, hogy a rendszer bevezetésekor többféle aggállyal találkoztak, például a háziorvosokból mentősöket akarnak csinálni, ezzel szemben az ügyelet idején is ugyanazt a munkát végzik az orvosok, mint a rendelési időben, sőt kevesebb súlyos esettel találkoznak. A statisztikák szerint a betegek 98-99 százaléka enyhe tünetek miatt fordult az ügyelethez.

Azt is az aggályok közt lehetett hallani korábban, hogy majd az ügyeleti helyen kell ellátni az összes beteget. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, az esetek tíz százalékában elegendő volt a telefonos tanácsadás, és körülbelül 10-15 százalék volt, ami helyszíni ellátást igényelt. A szóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy elégedettségi felmérést vezetnek a betegek körében, amelynek átlaga jelenleg ötös skálán 4,25.

 

Mikor csatlakozhat a főváros az ügyeleti rendszerhez?

Mint arról Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt, még folynak a szakmai egyeztetések, ugyanis a főváros több szempontból is más, mint az ország többi része: sokkal több szakellátó elérhető, sokkal több sürgősségi osztály van egy négyzetkilométerre vetítve, mint bárhol az országban, tehát itt más metódust kell alkalmazni. – Mindezek ellenére terveink szerint még idén bekapcsoljuk a fővárost is, az viszont egyeztetés kérdése, hogy erre pontosan mikor kerül sor – jelentette ki.

Az eddigi tapasztalatokról az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a lakosság általában véve elégedett az új ügyeleti rendszerrel. A kormány nem titkolt célja volt az ellátórendszer tehermentesítése, mert nagyon sok az indokolatlan orvos-beteg találkozás, akár ügyeleti időben is, pedig az esetek 10-15 százalékában a telefonos tanácsadás is elegendő lenne. Az indokolatlan mentővonulások száma majdnem húsz százalékkal mérséklődött, így sokkal kisebb eséllyel vonul ki a mentő úgy valahová, hogy valójában nincs is rá szükség. Továbbá a sürgősségi osztályok is tehermentesültek, esetükben nagyjából 15 százalékkal csökkent a betegforgalom – sorolta.

Takács Péter kitért arra is, hogy

a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által gerjesztett kezdeti ellenállással szemben mára a háziorvosok többnyire igen pozitív véleményt fogalmaznak meg az új ügyeleti rendszerről.

Az megnyugtató számukra, hogy egy jól felszerelt, direkt erre a célra kialakított rendelőhelyiségük van, és ott áll mögöttük biztosítékként a mentőszolgálat, valamint az új ügyeleti autók. Nagy segítséget jelentenek nekik a mentőtisztek, illetve azok a szakdolgozók, akik arra vannak kiképezve, hogy alapellátási ügyeletben az orvos munkáját támogassák, és nagyon jól működik a diszpécserszolgálat is. Ezért és az ügyeleti díjak emelése miatt ma már egyre több, főleg fiatal háziorvos vállalna – a kötelező havi kettőn túl – további ügyeleteket is – mutatott rá az államtitkár.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)