– A Jobbik elnökének most nyilvánosságra került, 2020-ban leírt szavai egyértelműen ahhoz a radikális, szélsőséges nyelvezethez és politikai magatartáshoz igazodnak, amelytől a párt nyilvános kommunikációjában a jogos kritikák miatt megpróbált a felszínen eltávolodni. Nem véletlen, hogy hazai zsidó vezetők is – teljes megalapozottsággal – antiszemitának nevezik kijelentését – mondta lapunknak az Alapjogokért Központ elemzője. Zila János úgy látja,
Gyöngyösi Márton kiszivárgott levele újabb bizonyíték arra, hogy az úgynevezett „néppártosodás” célja csupán a szavazatszerzés volt, őszintesége pedig finoman szólva megkérdőjelezhető,
ezt támasztja alá, hogy a levélben a jobbikos maga is elismerte, csak azért nem használta a leírt degradáló szavakat a nyilvánosság előtt is, mert abból „nem biztos, hogy jól ki lehet jönni”.
– Emlékezetes, hogy az állítólagos fordulat már 2013-ban megindult, 2018-ban pedig ezzel az ígérettel próbáltak választást nyerni, sőt 2020 decemberében már a baloldali egység részévé váltak, hiszen a többi ellenzéki párttal megállapodtak abban, hogy a 2022-es választáson egy összefogás részeként indulnak el. Ebben az időszakban
először csak a Jobbik igyekezett lemosni magáról a korábban nyíltan vállalt nézetei és kijelentései által ejtett foltot, majd a szövetségeseik is elkezdték bizonygatni szalonképességüket. Ezt a folyamatot a választási bukást követően Joe Biden nagykövete, David Pressman járatta csúcsra az emlékezetes széderesti meghívással
– emlékeztetett az elemző.
Zila János hangsúlyozta, Gyöngyösi maga is évek óta bizonygatja, hogy sem ő, sem pártja nem antiszemita. Egy 2019-es interjúban arról beszélt, hogy a zsidó származású emberek listázásáról szóló hírhedt parlamenti felszólalása is csak külső nyomásra hangzott el.
– Napvilágot látott levele azonban ezt az összes mosdatási kísérlettel együtt teljesen hiteltelenné teszi
– mondta, kiemelve, a pártelnök ráadásul nem csak az antiszemitizmussal kapcsolatban tett szédítő, és megkérdőjelezhető hitelességű fordulatot. – A kedves olvasók is emlékezhetnek arra, hogy míg 2014-ben még az önrendelkezés diadalaként beszélt az Oroszország által felügyelt krími népszavazásról, amelynek eredményeként Moszkva jelentős területet csatolt el Ukrajnától, addig tavaly már Volodimir Zelenszkijnek adott át személyesen egy ’56-os magyar zászlót – idézte fel az Alapjogokért Központ elemzője.
Mint mondta, a közvélemény-kutatási adatok is azt mutatják, hogy a választók nehezen hisznek az ilyesfajta fordulatokban, a Jobbik a nagy szavazathajhászat eredményeként két szék közt a pad alá esett, és kevés reményük maradt arra, hogy júniusban képviselőt juttathatnak az Európai Parlamentbe.
