Hazánk jelenleg tizennégy darab JAS–39 Gripen vadászbombázót – tizenkét együléses C-t, és két darab kétüléses D változatot – lízingel, ezek egyfelől 2026-ban állami tulajdonba kerülnek, másrészt jövőre négy újabb gép érkezik: a JAS–39C változat „testvérei”. A megállapodás bejelentését követően Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elmondta:
A Gripenek kedvező árfekvésük mellett azért is hasznos harci eszközök, mert három funkciót látnak el egyben: elfogó vadászként, földi csapásmérésre és felderítő feladatokra egyaránt alkalmazhatók. Ezt a többcélúságot tükrözi a JAS név, ami a Jakt (Vadász), az Attack (Támadó) és a Spaning (Felderítő) szavak rövidítése.
A Honvédelem.hu cikke a Gripenek elkövetkezendő néhány évben megújuló és bővülő képességeit mutaja be.
Elég lesz csak ránézni a célra
A mostani, újabb tízéves időtartamra megkötött szerződésben a kiképzési együttműködés és a teljes flottaüzemeltetés mellett Magyarország a három elérhető modernizációs csomag közül a legnagyobbat rendelte meg – emelte ki a Magyar Honvédség hivatalos oldala.
Ennek köszönhetően hamarosan új hardverelemekkel bővül – a gépek önvédelmi képességét fokozatokkal emelő – elektronikai hadviselési rendszer és a radar, elsődlegesen azonban a fedélzeti számítógépek szerepe változik. 2006 óta több alkalommal frissültek egyre jobb képességű szoftverváltozatokkal a magyar Gripenek. A következő újítás lényege, hogy más képet látnak majd a pilóták az előttük lévő három színes kijelzőn. A bal oldalin a repülés és a HUD (fejmagasságú kijelző) adatait, a középsőn a repülőgép vízszintes helyzetét kijelző műszer (HSI), a jobb oldalin pedig a rádiólokátor, az infravörös vagy az elektrooptikai érzékelők, kamerák által megjelenített képet lehet látni.
A hármas osztatú, színes kijelző mellett a pilóta felszerelésének és fülkéjének további modernizációja segíti a Gripen kezelhetőségét. Az ODEN típusú sisakkijelző nemcsak megjeleníti a repülési adatokat, hanem lehetővé teszi a légiharcrakéták célzását is, vagyis a repülőgép-vezetőnek elég ránéznie a célra.
A légi harcban használt legfontosabb funkciók, például a rádiólokátor üzemmódjai elérhetők a gázkaron és a botkormányon, a kezelőnek le sem kell vennie róluk a kezét. A pilóta munkaterhét csökkenti, hogy csak a lényeges információkat kapja meg, kormányparancsai értelmezésével a számítógépes rendszer végzi a gép irányítását (úgynevezett fly by wire módszer). Az egész felület – a sisakra szerelhető éjellátó készülékhez igazítva – megvilágított, a fülke pedig légkondicionált. A pilóta szükség esetén a Martin-Baker 10L típusú ülés segítségével földön és álló helyzetből is képes katapultálni.
Új rakéták és bombák
A légiharcot és a csapásmérést újfajta Meteor és IRIS-T légiharcrakéták, a gyakorlásra is rendelt AGM–65 Maverick levegő–föld rakéták, illetve GBU–49-es irányított bombák segítik.
A légi célok elleni új fegyverzet két fő összetevőből áll: maga a Meteor látóhatáron túli hatótávolságú, radaros önirányítású légiharc-rakéta, alkalmazásához azonban a korábban rendszeresítettnél kétszer messzebb látó PS–05/A Mk4 típusú radart helyeznek a gép orrába. Ezzel szemben a közelharcot inkább az infravörös önirányítású, tolóerővektoros hajtóművű IRIS-T és a már említett sisak-célzóberendezés támogatja majd.
Együttes erejüknek köszönhetően nő az a szögtartomány, ahonnan az ellenséges repülőgép nem lesz képes találat nélkül elmenekülni.
A földi célok elleni csapásmérő képesség a kombinált, lézeres és műholdas vezérlésű GBU–49-cel bővül. Az irányított bomba szárazföldi célpontokat képes a korábbinál távolabbról, tehát biztonságosabb pozícióból támadni.
A meglévő lézerirányítású bombákkal szemben az eszköz előnye, hogy ködös vagy csapadékos időjárás esetén és poros levegőben is alkalmazható.
Hálózatalapú hadviselés
A svéd fejlesztés nagy hangsúlyt helyez a repülőgépek közötti adatátviteli rendszerek modernizációjára.
A TIDLS (Tactical Information Datalink System) rendszer nagy sávszélességű, zavarvédett digitális kapcsolatot biztosít 500 kilométeres távolságon belül. Általa lehetséges, hogy az egyik gép érzékelői által rögzített képet más, akár földön álló gépek is láthassák. Így több gép kikapcsolt lokátorral, vagyis észrevétlenül tud célt megközelíteni, míg az ellenséges lopakodó eszköz helyzetét is képes minden Gripen társainak továbbítani.
Az eszköz digitális képességét biztosítja továbbá a rádióelektronikai zavaróberendezés, illetve a mindössze 156 kilogramm tömegű, antennával felszerelt PS/05A rádiólokátor. Utóbbi vadászrepülőgépeket 120 kilométerről, lehorgonyzott hajókat és úton haladó autókat pedig 90 kilométerről észlel, ráadásul a Gripen a kis mérete miatt az ellenséges elemeket előbb észleli, mint azok őt.
Skandináv praktikum és mesterséges intelligencia
A Honvédelem.hu cikke felhívja a figyelmet, hogy a korszerű technikai képességek és fegyverek melett egy harci eszköz hatékonyságát a minél állandóbb használhatósága biztosítja.
Az új Gripenek fel- vagy újrafegyverzését és tüzelőanyaggal történő feltöltését hat fő mindössze tíz perc alatt végzi, így kevés időt kell földön tölteniük két bevetés között. A gép esetleges meghibásodására beépített önellenőrző rendszer figyelmeztet, míg a karbantartást az eszköz kialakítása segíti. Mivel az összes fontos berendezést fejmagasságban helyezték el, a műszaki személyzetnek létrára sincs szüksége a gép kiszolgálásához.
A Gripenek fejlesztéséhez közvetetten kötődik a high-tech hadsereg újdonságai közé tartozó Kiválóság Központ leendő kurzusa. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a fenti megállapodás részeként jelentette be, hogy a honvédelmi tárca és a SAAB egyezsége a mesterséges intelligencia alkalmazásához kapcsolódó oktatásra is kiterjed.
A svéd hadiipari cég vállalja a magyar légierő harcászati repülő képessége és az azt támogató üzemeltetési kapacitások virtuális kiképzési szükségleteinek fejlesztését. Utóbbi fő eleme az MI alkalmazásával támogatott karbantartási képzés, ami először pilot projektként indul a Védelmi Innovációs Kutatóintézet NZrt. (VIKI) koordinálta intézményben.
Korszerű kiképzés
A Gripenek személyzeti kezelése természetesen ugyanúgy szakértelmet igényel, amit a honvédség biztosít.
Az elmúlt hónapokban az ország számos pontján tartottak nappali és éjszakai kiképzési repülést, ezzel biztosítva az állomány folyamatos felkészültségét és edzettségét.
A nagyközönség nemrég a köztévén is találkozhatott magyar pilótával: a HadERŐ – Hazámat szolgálom! című magazinműsor a kanadai elitképzést megjárt Simó Bencéről készített portrét. A hadnagy jelenleg svéd kurzuson vesz részt, hamarosan viszont azokkal a magyar Gripenekkel repül tovább Kecskeméten, amik a vázolt fejlesztéseken esnek majd át a következő években.
A bemutatott fejlesztések és a svédekkel kötött kiképzési és üzemeltetési együttműködés jelentősége túlmutat a nemzeti légtér védelmén.
Magyarország NATO- és V4-kötelékben több ízben ellátta már más államok légtérrendszeri feladatait és 2025-ben ismét fontos szerepet vállal: a balti országok és Olaszország oldalán Szlovénia, illetve a V4-ek szövetségében Szlovákia légterének védelmét biztosítja majd.
Kicsi, de veszélyes ellenfél
A JAS–39 Gripen 14 méter hosszú, közel 8,5 méter fesztávú, több mint 4,5 méter magas repülőgép. Az olcsó üzemeltetés jegyében kicsire és könnyűre tervezett, 14 ezer kilogrammos maximális felszállótömegű vadászbombázó 255 m/s emelkedősebesség mellett képes elérni a 15 ezer méteres repülési magasságot. Végsebessége 2 Mach magasságon és 1,2 Mach tengerszinten, amit a korábbinál nagyobb tolóerőt biztosító (és a madarakkal történő ütközést viselő) Volvo Aero RM 12 gázturbinás sugárhajtómű biztosít. Az eszköz beépített fegyverzete a percenként 1680 lövés leadására képes, 27 milliméteres Mauser BK–27 gépágyú.
