Juhász Hajnalka: Kiállunk a politikai és morális nézeteink mellett

A tagállamok egyenrangú párbeszéde nélkülözhetetlen ennyi kihívás között, amellyel az Európai Uniónak jelenleg szembe kell néznie – fogalmazott Juhász Hajnalka a lapunknak adott interjúban. A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője elmondta, hogy tízszeres támadásra számít a liberális elit részéről az elkövetkezendő hónapokban. A kegyelmi ügy kapcsán pedig kijelentette, hogy a kormánypártoknak megerősödve kell folytatniuk a munkát.

Budapest Juhász Hajnalka irodájában Fotó: Teknős Miklós

– Közeleg az európai parlamenti választás. Mire lehet számítani a Fidesz–KDNP-től a kampány során?

– Kiállunk a politikai és morális iránytűnk mellett, amelynek aktualitása megkérdőjelezhetetlen: no migration, no gender, no war. Ez a megközelítés az elkövetkező időszakban is radikálisan szét fogja választani a konzervatív és liberális erőket. Megjegyzendő, hogy hazánk az uniós tagságának fennállása óta idén júliusban immáron másodszor lesz az unió soros elnöke. Minden tagállamnak nagyon fontos, hogy amikor egy elnökséget betölt, markáns nyomot hagyhasson az Európa-politikában. 

A magyar kormány által választott elnökségi prioritások – az unió versenyképességének megőrzése, a demográfiai kihívások kezelése, az illegális migráció elleni küzdelem, valamint a nyugat-balkáni bővítés – az EU jövője szempontjából is meghatározók.

Mindig is élharcosai voltunk a nyugat-balkáni bővítésnek, ezért nagyon fontos, hogy a magyar elnökség alatt ebben előrelépést tudjunk felmutatni. Emlékezetes, hogy 2011-ben a magyar elnökségnek köszönhető, hogy Horvátország csatlakozási tárgyalásainak sikeres lezárásával az unió egy tagállammal bővülni tudott. Izgalmas időszak következik, mivel az EP-választás, valamint az új Európai Bizottság felállítása is a leendő magyar elnökségi időszakhoz kötődik. Ezért nagyon jó, hogy Magyarország személyében egy rutinos tagállam fogja betölteni ezt a posztot, hiszen egy intézményi átalakulás kellős közepén fogunk elnökölni. Nekünk kezdettől fogva az a legfőbb üzenetünk, hogy a tagállamok egyenrangú párbeszéde nélkülözhetetlen ennyi kihívás között, amellyel az uniónak jelenleg szembe kell néznie. Érdemes megjegyezni a spanyol–belga–magyar elnökségi trió kapcsán, hogy nagyon jó a három tagállam között az együttműködés.

– Hogyan tudja a felvázolt célokat megvalósítani a magyar kormány?

– Az egyik fontos irányvonal a migráció kérdése. Nemrég a LIBE bizottság is elfogadta a kilenc jogszabályból álló migrációs paktumot, ám van remény arra, hogy egy új felállású Európai Parlamentben – a keresztény-konzervatív erők megerősödése esetén – újratárgyalhassuk ezt a paktumot. A magyar kormány 2015 óta következetesen a külső határok védelmének és az illegális migráció megállításának fontosságát képviseli. Vízválasztó lesz, hogy a következő időszakban a migrációs paktum milyen irányt vesz. Mi konzekvensen ugyanazt mondjuk nyolc éve a kérdésben. A migráció kérdése pedig nem választható el a családpolitika kérdésétől. A magyar kormány a demográfiai kérdéseket a családok támogatásával, nem pedig a bevándorlás ösztönzésével akarja megoldani. Nem ideológiai, hanem párbeszédalapú uniós politikát kell folytatni, mivel csak egyenlő rangú félként kezelt tagállamok tudnak együtt eredményesen tárgyalni.

– Lehetséges, hogy a jobboldali erők többségbe kerüljenek az Európai Parlamentben?

– Ez egy hosszabb folyamat lesz, de a jelek biztatók. Csak hiteles és értékelvű politizálással lehet jövőképet formálni, és a kettő szorosan összefügg, hiszen csak az értékek melletti kiállással lehet valaki hiteles. Ez a tagállamok feladata, valamint az, hogy megmutassuk azt az irányt, amellyel biztosítani tudjuk, hogy a polgárok biztonságban érezzék magukat Európában, és maguknak érezzék Európát. Ennek nagyon szoros része a családok és a fiatalok támogatása, valamint a jövőkép garantálása. Fontos feladat a konzervatív erőknek, hogy a fiatalok minél szélesebb rétegét meg tudják szólítani.

– Várható, hogy idővel az EU felhagy a háború támogatásával, és a béke mellett fog hitet tenni?

– Előbb-utóbb ki fognak apadni az uniós pénzek, és a lelkesedés is alább fog hagyni, maradnak majd az ígéretek, ez a realitás szerintem. Hazánk az egyetlen uniós tagállam, amely a kezdetektől fogva a béke pártján áll. A legtöbben ugyanazokat az üzeneteket mondják, amit a liberális elit képvisel, vagyis a háború folytatását, a genderkérdést, valamint a migráció támogatását erőltetik. Ezt azért nehéz áttörni, mert egy olyan brüsszeli vezetés van jelenleg, ami az uniós források biztos ígéretével ebbe a masszába kényszeríti bele a politikusok nagy részét. 

A konzervatív pártok megerősödése az EP-ben jelentheti az első lépést abba az irányba, hogy a kevésbé bátrak meg merjenek szólalni. Amit sok tagállam csinál, az a túlélés síri csendje, arctalan bólogatói ők a brüsszeli politikának. Ha ezen tudunk változtatni, az nagyon nagy eredmény lesz. 

Kitartóan kell dolgoznunk, hogy egyre több merész, konzervatív hang legyen, és ne féljenek a politikusok attól, hogy ha kritikusan szólalnak fel az uniós intézményekkel szemben, akkor diszkriminálva lesz a hazájuk az ­uniós források kapcsán. Nagy eredményt ért el Orbán Viktor azzal, hogy az EU egy kontrollmechanizmust épített be az Ukrajnának nyújtott ötvenmilliárd ­eurós támogatásba, és olyan garanciális elemeket, amellyel bizton tudhatjuk, hogy a magyar emberek pénze nem megy a háború finanszírozására. Ez is egy kulcsmozzanat volt abban, hogy miként lehet egy konzervatív véleményt képviselni egy liberális többségben. Jó úton járunk!

– Milyen következményekkel járna, ha Ukrajna az Európai Unió tagjává válna?

– A csatlakozási tárgyalások előfeltétele, hogy a tagjelölt ország a bizottság által meghatározott pontokat teljesítse. Az Ukrajnának meghatározott tíz pontból mindössze négy teljesült, mégis arról folynak a tárgyalások, hogy az ország mikor lehet az EU teljes jogú tagja. Ezért joggal merül fel a kérdés, hogy a Nyugat-Balkánon akar-e meghatározó szereplő lenni az unió vagy sem. Ugyanis óriási veszélyt jelenthet, ha a nyugat-balkáni országok azt látják, hogy hiteltelenné, részrehajlóvá vált az uniós csatlakozási folyamat. A hazai baloldal azt mondja: nincs jelentősége annak, hogy Ukrajna egy gyorsítósávban tagjelölt lesz. Ha azt az üzenetet küldjük a Nyugat-Balkánnak, hogy nincs értéke annak, ha valaki tagjelölt lesz, akkor az EU elveszti a hitelességét. A tagállammá válás útja egy nagyon fontos folyamat, amelyet nem szabad gyorsítósávval erodálni. Ukrajna farvizén a figyelem most jobban Georgiára fordult, ám a probléma igazából a hozzáállással van: az Európa-politika része kellene legyen a nyugat-balkáni bővítés, nem pedig egy háborús helyzetben dobott mentőöv. A magyar elnökség nem fog kivételt tenni, és álláspontom szerint azért, mert Ukrajna háborúban áll, nem a pozitív diszkrimináció a megoldás Ukrajna tagsága kapcsán.

– Mikor juthat hozzá hazánk a további ­uniós forrásokhoz?

– Januárban kezdődött meg az első jelentős folyósítás, a realitás pedig az, hogy ez a tavaszi időszak során folytatódhat. A legnehezebb csatát megvívtuk, de az lenne a korrekt és megfelelő viselkedés az EU részéről, ha a források folyamatosan érkeznének Magyarországra. Ha egészséges dialógusban gondolkodunk, akkor ennek így kell lennie, mert az uniós pénzek, az uniós források járnak a magyar embereknek, Magyarországnak.

– Miként tud hazán fellépni a migrációs paktum ellen?

– A jelenlegi migrációs paktum szerint majd a bizottság dönti el, hogy aki a kvóta szerinti elosztást nem vállalja, annak mekkora összeget kell kifizetnie. De a bizottság dönthet arról is, hogy a migránsok milyen arányban és melyik tagállamba kerülhetnek. Kardinális kérdés, hogy egy új európai parlamenti felállással tudunk-e ezen a kvóta szerinti elosztáson változtatni.

– Hogyan lehet elérni, hogy a fontos témákban ne a brüsszeli fősodor véleménye legyen irányadó?

– A magyar miniszterelnök egyedülálló módon pozicionálta a konzervatív és a liberális erők közötti törésvonalat, amikor elmondta, hogy nem támogatjuk a háborút, nem támogatjuk az illegális migrációt, valamint nem támogatjuk a genderkérdést. Ez a három kérdés az, amiért az emberi jogok élharcosaként tetszelgő liberálisok mindent vállalnak, még akkor is, ha arra a saját választóiktól nem kaptak felhatalmazást. Az említett kérdésekben a magyar emberek a nemzeti konzultációk és a népszavazások során egyértelműen állást foglaltak. Ez amennyire egyszerű és közérthető üzenet, annyira sokkolta a liberális elitet azáltal, hogy Orbán Viktor egy személyben képes arra, hogy tematizálja az Európa-politikát. 

Az európai parlamenti választás mellett meghatározó, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke, és tud-e segíteni a konzervatív erőknek. Donald Trump nagyon rövid idő alatt le tudná zárni a háborút, és látható közelségbe hozná a békét. Bárhogyan is alakul ez a két választás, mi továbbra is azt fogjuk képviselni, amit eddig is.

– Várható, hogy a liberális elit megkétszerezett erővel fogja támadni hazánkat a következő hónapokban?

– Én tízszeres támadásra számítok. Nagyon össze kell tartanunk, hinnünk kell abban, amit csinálunk. Bízunk a magyar emberek bölcs ítélőképességében, mert az ő támogatásuk ad erőt. Egy olyan liberális mátrix jött létre Brüsszelben, amelynek célja, hogy eltántorítson minket attól, hogy ezt az utat folytassuk. Emiatt fontos a szuverenitásvédelmi törvény, mert a választásokba történő külföldi beavatkozásnak egyetlen demokráciában sincs helye. Vége annak, hogy a Soros-birodalomtól kapott dollárokból kampányoljon a baloldal. Lélekben felvértezve, megerősödve, a hibákból is mindig felállva kell továbbvinni azt, amit képviselünk.

Amíg családban és kereszténydemokrata értékrendben gondolkodunk, addig van jövője Európának.

– Az Országgyűlés megszavazta Svédország NATO-tagságát. Nem fog olyan előfordulni, mint Finnország esetében, hogy a NATO-tagság ratifikációja után egy hazánk elleni uniós perhez csatlakoznak?

– Minden előfordulhat, de az utóbbi hónapokban megtörtént az a fajta közeledés a két ország miniszterelnöke részéről, ami szükséges volt ahhoz, hogy támogassuk Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Azonban azokat az uniós tagállami delegációkat, amelyek Magyarországra látogatnak a jövőben, arra fogom kérni, hogy mutassák meg az uniós alapszerződés azon passzusát, amely szerint egyik tagállam számon kérhet egy másik tagállamot. Ha legközelebb egy tagállamból Magyarországra jönnek, és vizsgáztatnak minket, akkor mi is meg fogjuk őket látogatni. Ha nekik joguk van hozzá, akkor nekünk is.

– A KDNP-nek kiemelten fontos a családok támogatása. Várhatók új intézkedések az elkövetkezendő időszak során?

– Az egész családpolitikai modell alapja, hogy a fiatalok házasságban és családban gondolkozzanak. A gyermekvállalás, az otthonteremtés, a gyermek nevelése, valamint a munka és a magánélet összehangolása a kulcs. A KDNP kezdeményezte, hogy módosuljon a pótszabadságra vonatkozó szabályozás a munkavállaló javára, amelynek értelmében gyermekek után járó pótszabadságot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időpontban köteles kiadni.

Számos országban valódi problémát jelent a lakhatás, ám hazánkban a csok plusz és a falusi csok biztosítja annak a lehetőségét, hogy a magyar családok az otthonteremtéshez óriási segítséget, támogatást kaphassanak a magyar államtól. Ennek a sikerét bizonyítja, hogy mindkét támogatási formát sokan vették igénybe. A zöldátállásban is segítünk a magyar családoknak azzal, hogy immár 5600 megawatt a napelemkapacitás Magyarországon, amit 15 százalékkal fogunk növelni. Ha növeljük a napelemkapacitást, meghosszabbítjuk Paks I üzemidejét, valamint megépítjük Paks II-t, azzal biztosítjuk a magyar családok energiafüggetlenségét. 

A magyar jövő a családokban, a gyermekekben és abban van, hogy egy olyan szuverén tagállam legyünk, amely egyszerre energiafüggetlen és képes a klímasemlegességhez vezető vállalások teljesítésére. 

Nemrég fogadtam Írország házelnökét, aki azt mondta: nagyon büszke arra, hogy a volt iskolájában virágzik a multikulturalizmus, az ír vallási és nemzeti identitás a XXI. század globalizációs folyamatait követi. Erre azt válaszoltam, hogy én pedig pontosan arra vagyok büszke, hogy a volt gimnáziumomban mindenki magyar és mindenki keresztény, nemzeti identitásunk a magyarságunk meghatározója, és a mi kereszténydemokrata kormányunk azon dolgozik, hogy az is maradjon. Csak biztos gyökerekkel virágozhat nemzetünk, ha ezért dolgozunk, Magyarországnak és a magyar embereknek biztos jövője van.

Borítókép: Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője (Fotó: Teknős Miklós)