Hazánk 1944-es náci megszállását követő tragikus eseményekre emlékeznek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésnapján, majd a napirend előtti felszólalásokkal kezdik meg munkájukat a képviselők.
A T. Ház ezután kivételes eljárásban tárgyalja azt az országgyűlési határozati javaslatot, miszerint
sérti a szubszidiaritás elvét az az európai parlamenti és tanácsi irányelv-módosítás, amely a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó harmonizált belső piaci követelmények megállapításáról szól.
Általános vita lesz a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról is, amely uniós irányelvek és rendeletek magyar jogba ültetésével az ágazat „digitális működési rezilienciáját” erősítené.
Többek közt megvitatják az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosítását, amely egyebek mellett
állami vagyontárgyakat juttatna ingyenesen a Magyar falu programban részt vevő, 5 és 15 ezer fő közötti településeknek. A vagyonátadás célja, hogy a települések meg tudják valósítani hosszú távú fejlesztési programjaikat.
Napirenden szerepel a kriptoeszközök piacáról szóló, uniós jogharmonizációt célzó törvényjavaslat is, amely egyszerre kívánja támogatni az innovációt, biztosítani a fogyasztó- és befektetővédelmet, valamint a kriptoeszközökkel kapcsolatos jogbiztonságot, a pénzügyi stabilitást és a monetáris szuverenitást.
Az Országgyűlés kedden az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) létrehozásáról szóló megállapodást módosító, a bank kormányzótanácsa által 2023. május 18-án meghozott és a tagállamok által elfogadott 259. és 260. számú határozatok kihirdetésével zárja az ülésnapot. Az egyik határozat az EBRD földrajzi tevékenységi körének szubszaharai bővítéséről, a másik egyes alaptőke-korlátozások megszüntetéséről rendelkezik.
