Újabb gyilkossági ügy: jogerősen húsz év fegyház Portiknak

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte Portik Tamást az 1996-os ügetői merényletkísérlet, illetve fiatalkori bűntársa, Gyüre József 1999-es meggyilkolása ügyében szerdán a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla. A másodrendű vádlott, K. Gábor tizenkét év fegyházbüntetést kapott. Az ítélet jogerős.

Fotó: Kurucz Árpád

Portik ellen 2019 augusztusában emeltek vádat, miután Tanyi György a börtönben terhelő vallomást tett rá. Tanyi vallomásában elmondta, hogy Prisztás József fejbe lövése után egy héttel, 1996. november 8-án Portik telefonon hívta, és találkozót beszéltek meg a Városligetben.

Az olajmaffiózó ott rémülten közölte vele, hogy rendőrségi információkból tudja, Lakatos Csaba a Prisztás-gyilkosság miatti kihallgatásán a folyosón azt mondta a rendőröknek, hogy Portik áll a milliárdos vállalkozó likvidálásának hátterében, ezért Tanyit megkérte arra: ölje meg az általa besúgónak, „vamzernek” nevezett hajtót. A történet innentől ismert: néhány nappal később már Lakatos volt a célpont.

Ehhez az eljáráshoz egyesítettek 2021-ben egy 1999-ben elkövetett gyilkossági ügyet. Az áldozat az Energol-vezér régi bűntársa volt: Gyüre József és Portik több fiatalkorú társukkal együtt a ’80-as években közösen fosztogatták a telefonfülkéket. Gyüre később „katonaként” részt vett az olajozásban is, majd a nagy budapesti robbantások lecsengése után, 1999 áprilisában, a XI. kerületi Karinthy Frigyes úton bérelt lakásán agyonlőtték.

Az ügyészség vádiratában azt állította, hogy 1999-ben megromlott Gyüre és Portik között a korábbi baráti viszony, ezért utóbbi megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát – K. Gábort és Sz. Józsefet –, hogy öljék meg a férfit. 

A bérgyilkosok 1999. április 25-én megjelentek a sértett bérelt lakásán, és K. Gábor hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést leadott a férfira, aki a helyszínen meghalt. A támadók az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába dobták a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton, és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét csak 1999. május 6-án fedezték fel.

Az ügyben hosszú ideig nem találták a tetteseket, ám pár éve az egyik elkövető, Sz. József alkut kötött a rendőrökkel, és több alvilági leszámolás (köztük a Fenyő-gyilkosság) mellett a Gyüre-merényletről is lerántotta a leplet, így sikerült utóbbi ügyben Portik Tamást és K. Gábort a vádlottak padjára ültetni. A vádlottak az eljárás kezdete óta ártatlannak vallják magukat. 

A bíróság tavaly első fokon Portikot Lakatos Csaba ügyében felbujtóként, aljas indokból elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek, a másik ügyben pedig felbujtóként elkövetett, előre kitervelt emberölésben, és húsz év fegyházbüntetésre ítélte. 

A másodrendű vádlottat, K. Gábort Gyüre József meggyilkolásában, előre kitervelt emberölésben mondta ki bűnösnek a Fővárosi Törvényszék, és 14 év fegyházbüntetésre ítélte. Mindketten a büntetésük négyötödének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhetők az elsőfokú döntés szerint. Az ítélet ellen a vádlottak és az ügyészség is fellebbezett, így került az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblára.

A táblabíróság szerdán kihirdetett jogerős ítéletében helybenhagyta a Portikra kiszabott húsz év fegyházat, ugyanakkor K. Gábor büntetését 12 évre csökkentette. Az indokolásban elhangzott, hogy a Fővárosi Törvényszék szabályosan folytatta le az elsőfokú eljárást, a tényállás megalapozott és olyan eljárási szabálysértés nem történt, ami miatt az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kellett volna helyezni. A bírónő hozzátette: az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a vádat alátámasztó tanúk hiteles vallomást tettek, a személyi bizonyítékok mellett pedig más, objektív bizonyítékok is a bíróság rendelkezésére álltak. 

Borítókép: Portik Tamás a bíróság előtt (Fotó: Kurucz Árpád)