Már csaknem 9400, a települési választáson indulni szándékozó nemzetiségi jelölt vette át az ajánlásgyűjtő ívet egy héttel a jelöltbejelentés vége előtt. Öt évvel ezelőtt 14 685 nemzetiségi jelöltet vettek nyilvántartásba– derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ma közölt adataiból.
A nemzetiségi képviselők választásán – hasonlóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásához – a jelölteknek ajánlásokat kell gyűjteniük az induláshoz, ami
a június 9-i nemzetiségi választáson induló jelöltek esetében általában öt-hét ajánlást jelent, hogy felkerülhessenek a szavazólapra. Az NVI tájékoztatásából kiderül, hogy a települési nemzetiségi önkormányzati választáson független jelöltek nem indulhatnak, jelölteket kizárólag a jelölőszervezetként nyilvántartásba vett nemzetiségi szervezetek állíthatnak.
Közölték: azt, hogy a települési jelölt állításához hány érvényes ajánlásra van szükség, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a választást kitűző határozatának mellékletében állapította meg. A települési önkormányzati képviselő-jelöltséghez a nemzetiségi névjegyzékben a választás kiírásakor (március 12-én) szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgárnak az ajánlása szükséges.
Az összegyűjtendő ajánlások száma a települések túlnyomó többségében öt, de például Miskolcon a jelölteknek a roma nemzetiség képviselőinek választásán 106 ajánlást kell összegyűjteniük , míg Ózdon 94-et. A német nemzetiség települési önkormányzati választásán a legtöbb ajánlást Pilisvörösváron kell összegyűjteniük a jelölteknek, összesen 56-ot
– tudatta a távirati iroda.
Hozzátették, a jelöltség feltétele továbbá, hogy a jelölt szerepeljen nemzetiségének névjegyzékében. A névjegyzékbe vételre ugyan május 31-ig van lehetőség, de mivel a jelöltállítás határideje május 6-án 16 óra, akit ezt követően vesznek fel a névjegyzékbe, nem lehet jelölt.
Fontos, hogy egy adott nemzetiség jelöltje nem lehetett más nemzetiség jelöltje sem a 2014-es, sem a 2019-es általános nemzetiségi önkormányzati választáson, illetve a 2014 óta kitűzött időközi nemzetiségi önkormányzati választásokon. Nyilatkoznia kell továbbá, hogy a nemzetiség képviseletét vállalja, a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.
A jelöltség feltétele az is, hogy a jelöltnek legyen választójoga, azaz ne legyen eltiltva a közügyek gyakorlásától, ne töltse börtönbüntetését vagy intézeti kényszergyógykezelését.
A választópolgár nemcsak a saját lakóhelyén, hanem bármely településen indulhat jelöltként, de egy személy egyszerre csak egy települési, egy területi és egy országos önkormányzati jelöltséget fogadhat el.
Jelölőszervezetnek olyan bejegyzett társadalmi szervezet tekinthető – kivéve a pártokat –, amelynek alapszabályban rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete, illetve az egyesület alapszabályában 2021. január 1-jétől rögzített célja az adott nemzetiség képviselete.
A nemzetiségi választáson indulni kívánó jelölőszervezeteknek nyilvántartásba kellett vetetniük magukat valamely területi választási bizottságnál vagy az NVB-nél. A jelöltbejelentésre nyitva álló határidő előtt 104 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba jogerősen a választási bizottságok.
A nemzetiségi választáson a választás megtartásának feltétele, hogy településenként és nemzetiségenként legalább annyi jelölt (három vagy öt) induljon, ahány tagú a települési nemzetiségi önkormányzat. Ha azonban nincs elegendő jelölt, a választás elmarad, és már csak a következő, öt év múlva esedékes általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Balogh Zoltán)
