– Sikeresen tudjuk zárni ezt az önkormányzati ciklust: a közszolgáltatások erősítésében, a városüzemeltetésben, stabilitásban és biztonságban is történt előrelépés, valamint nagyon sok városfejlesztési célunkat is megvalósítottuk – jelentette ki lapunknak adott interjújában Székesfehérvár polgármestere. Cser-Palkovics András felidézte, az utóbbi öt év nem egy szokványos ciklus volt: a koronavírus-járvány teljesen átalakította a városfejlesztési elképzeléseket, majd az orosz–ukrán háború miatt kialakult energiaválság is érzékenyen érintette a várost. Rámutatott: ezek komoly, sok esetben abszolút váratlan kihívások voltak, de sikeresen vették az eléjük gördülő akadályokat.

Szerinte az elért eredményeket jól szemlélteti, hogy az Egyensúly Intézet kutatása 53 különböző indikátor alapján, nyolc évi vizsgálat után a legfejlettebb és a leggyorsabban fejlődő megyei jogú városnak és megyeszékhelynek is Székesfehérvárt választotta.
Fókuszban a közlekedés
A polgármester szerint a város egyik legnagyobb kihívása a közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése. Mint mondta, az erős ipar okán is nagy agglomerációval rendelkezik Székesfehérvár, 32 ezer munkavállaló naponta ingázik a város és lakóhelye között. Rámutatott,
nagy segítséget jelentene, ha a szolidaritási hozzájárulás egy részét a várostérség, valamint a térségi közszolgáltatások fejlesztésére lehetne felhasználni. Szavai szerint életszerű is lenne, hiszen Fehérvár és agglomerációja így együtt tudna fejlődni.
Székesfehérvár élen jár a duális képzésben, ami a középiskolai és az egyetemi hallgatókat is érinti, egyúttal pedig a gazdaság, az innováció szempontjából is kulcskérdés. Hozzátette, a diákok száma jelentős a városban. A középiskolásoknak a fele helyi lakos, a másik fele a vármegye más településeiről érkezik.
Cser-Palkovics András emlékeztetett, ezen probléma orvoslására vezettek be nemrégiben menetrendbővítést. – Bővítettük a hálózatot, a menetrendet, jobb szolgáltatást igyekszünk nyújtani, és a további bővítésnek már zajlanak az előkészületei – fogalmazott.
Szerinte az eddig bevezetett kedvezményrendszer sikerességét jól szemlélteti a 280 forintos havi diákbérlet.
– Ezt nemcsak a 14 év alattiak tudják igénybe venni, hanem valamennyi diák, aki diákigazolvánnyal használja a közösségi közlekedést: beleértve a fehérváriakat, a környéken élőket, vagy az ide járó egyetemistákat is – magyarázta, majd kiemelte: míg korábban körülbelül 4500 havi diákbérletet adtak el, mostanra már több mint 12 ezret.