A szombati békemenet a legnagyobb háború elleni közösségi kiállás volt az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta. Ez annak a bizonyítéka, hogy hiába is próbálják, nem lehet elfojtani a békevágy hangját, amely egyre nagyobb hangerővel dübörög, és június 9-én lehet a leghangosabb – jelentette ki Dömötör Csaba a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiemelte:
tűrtük a nyomásgyakorlást, az uniós pénzek visszatartását, a külföldről pénzelt régi-új szereplők sértegetéseit, de most eljött az idő a méltó válaszadásra.
– A békemenet elrugaszkodási pont volt a jövő vasárnapi választáshoz – jegyezte meg az államtitkár.
Sok jelentős európai parlamenti választás van mögöttünk, de messze ez a legfontosabb, mert amiről döntünk, az jóval több mint öt évre határozhatja meg nemcsak Magyarország, hanem egész Európa sorsát is
– mondta Dömötör Csaba, aki szerint azért is nagy most az európai parlamenti választás tétje, mert „most kapcsolják háromezres fordulatszámra” a háborús készülődést, és ebben az Európai Parlamentnek hangadóként nagy szerepe van.
– Az uniónak évtizedekig olyan vezetői voltak, akik ismerték a világháború poklát, és ezért pártcsaládtól függetlenül a legfontosabb cél volt a béke megőrzése – mondta, hozzátéve, ez volt az unió fő ígérete, és ez az, amit nem tud most betartani.
Újra háborúba akarják tolni a kontinenst, ennek konkrét jelei, folyamatai vannak
– emelte ki Dömötör Csaba. Példaként említette, hogy formálódóban van egy katonai misszió, tankok és vadászgépek után már összetett rakétarendszereket is küldenek Ukrajnába, azt akarják, hogy a fegyverekkel orosz területeket is lehessen célozni, Németországban és az Egyesült Államokban már döntöttek is erről. – Atomfegyverekre hivatkoznak, egyre-másra jelennek meg nyilatkozatok a sorkatonai kötelezettség kiterjesztéséről, mi ez, ha nem a háború kiterjesztése? – tette fel a kérdést.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak országok, ahol törvényjavaslatok születtek annak érdekében, hogy több embernek kelljen katonai kötelezettséget vállalnia, és várhatóan ez a folyamat folytatódik. – A magyar huszonéves generációnak érdemes figyelembe vennie ebben az ügyben, hogy a sorkötelezettségről szóló javaslatok mindenekelőtt őket érintik – mondta Dömötör Csaba. Majd hangsúlyozta, hogy
ha brüsszeli vezetők katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, akkor rájuk gondolnak, nem a saját vérüket adnák, hanem a jövő generációét.
– A magyar fiatalok menjenek inkább száz telt házas Azahriah-koncertre, mint akár egyetlen lövészárokba – tette hozzá.
Az államtitkár véleménye szerint „most kell behúznunk a féket”, mert később már nem lesz rá lehetőség, a 20. század tapasztalatai azt mutatják, ha sok ország részese egy konfliktusnak, már nincs kiút a világháborús spirálból. – Magyarország mindig a tragikus oldalát élte meg a világháborúknak, a győzedelmeset soha – emlékeztetett Dömötör Csaba.
Emberéleteket, területeket vesztettünk és reményt is, nem szeretnénk még egyszer ilyet végigélni, nincs olyan magyar család, amelynek ne mutatta volna meg magát valamilyen formában a világháború pokla
– mondta az államtitkár.
