Egy hét múlva olyan választás lesz, amilyenre még nem volt példa

Egy hét múlva, június 9-én tartják az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi képviselők választását – hívta fel a figyelmet az MTI. Azt is jelezték, hogy az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kismértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre, csak az EP-választáson lehetséges a külképviseleti és a levélben történő szavazás, és az átjelentkezés szabályai sem egyeznek a három választás esetében.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Egy hét múlva tartják az első olyan választást, amin egyszerre szavazhatunk az Európai Parlament magyar tagjaira, a helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre, továbbá a nemzetiségi képviselőkre.

Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,67 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak.

Közülük – a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint – 67 890-en jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 99 ország 147 magyar külképviseletén adhatják le voksukat. Összesen 21 515-en jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának.

Választójoga van az EP-választáson az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának (amennyiben magyar listára kíván szavazni), a határidőig 4638-an jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának.

Emellett – választási regisztrációt követően – szavazhatnak az EP-választáson azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük, ezt 126 959-en tették meg. 

Vasárnap reggeli adatok szerint már 26 392 levélszavazatot leadtak a külképviseleteken,

illetve visszajuttattak közvetlenül az NVI-hez. Azok a határon túli magyarok, akiknek uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra szavazhatnak.

Magyarország 21 képviselőt küldhet az EP-be, a választáson az ország területe egy választókerületet alkot. A választáson listákra lehet szavazni, a listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár ajánlására volt szükség. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tizenegy listát vett nyilvántartásba, a szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek a listák: 

1. Megoldás Mozgalom, 
2. LMP – Magyarország Zöld Pártja, 
3. Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd–Zöldek, 
4. Második Reformkor Párt, 
5. Mindenki Magyarországa Néppárt, 
6. Momentum Mozgalom, 
7. Fidesz – Magyar Polgári Szövetség–Kereszténydemokrata Néppárt, 
8. Jobbik – Konzervatívok, 
9. Tisztelet és Szabadság Párt, 
10. Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 
11. Mi Hazánk Mozgalom.

Magyarország 3177 településén tartanak választásokat. A települési önkormányzati választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok vehetnek részt: szavazhat 7,68 millió magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár, mintegy 35 ezer menekültként elismert, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgára, ők mintegy 137 ezren vannak.

Ellentétben az EP-választás névjegyzékével, ahol kérniük kell, ha a magyar listákra kívánnak szavazni, az önkormányzati választás névjegyzékére az EU más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai automatikusan felkerülnek.

Aki a szavazás napján nem a lakóhelyén, hanem a tartózkodási helyén (régi nevén: ideiglenes lakcímén) akar élni a választójogával, péntekig kérhette átjelentkezését, ezt 43 481-en tették meg. Az önkormányzati és a nemzetiségi választáson csak az jelentkezhet át, aki a választás kitűzése előtt legalább harminc nappal létesített tartózkodási helyet, és a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

Tízezer lakosnál kisebb településeken úgynevezett egyéni listán választják a képviselő-testület tagjait, míg a tízezer lakosnál nagyobb településeken vegyes választási rendszerben, azaz egyéni választókerületben és kompenzációs listán választják meg a képviselőket. A vármegyei közgyűlések, valamint a Fővárosi Közgyűlés tagjait listán választják.

Az NVI adatai szerint négy főpolgármester-jelölt, 7643 polgármesterjelölt, 33 437 egyéni listás jelölt és 6755 egyéni választókerületi jelölt indulhat, a fővárosi, vármegyei és települési kompenzációs listákon 7975 jelölt van. A Vas vármegyei Bozsokon jelöltek hiányában elmarad a települési egyéni listás választás.

Egy hét múlva tartják a nemzetiségi önkormányzati választást is, az NVB a 13 nemzetiség 2722 települési, 68 területi és 13 országos választását tűzte ki, ebből a vasárnapi adatok szerint 2148 települési, 64 területi és az összes országos választás tartható meg, a többi jelöltek hiányában elmarad. 

A nemzetiségi választáson azok a magyarországi lakcímmel és magyar állampolgársággal rendelkező választópolgárok szavazhatnak, akik május 31-ig regisztráltak, ezt 345 698-an tették meg.

Az EP-, az önkormányzati és a nemzetiségi választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek kampányukhoz nem kapnak állami támogatást. A kampányra fordítható összeg nincs limitálva.

Boritókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)