Itt a vége, lebonthatják az érdi víztornyot

A helyiek szeretnék megvédeni a 67 éves építményt, de elfogytak az eszközeik.

Elvesztette helyi védettségét a 67 éve elkészült érdi víztorony – erről a csütörtöki ülésén döntött az érdi közgyűlés – írta a 24.hu. A víztorony védelme mellett, lebontása ellen éveken át tiltakoztak helyi városvédő aktivisták, akiknek tavaly szeptemberben annyit sikerült elérniük, hogy az 1957-ben épült víztornyot ideiglenes műemléki védelem alá helyezze a Pest Vármegyei Kormányhivatal. Az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára már tavaly augusztusban döntött a tudományos előkészítés és értékelés megindításáról – a víztorony műemlékké nyilvánításának feltételeként –, végül azonban az építmény nem kapott műemléki védettséget. 

Az ideiglenes műemléki védelmet ezért idén tavasszal megszüntette a kormányhivatal, ez pedig utat nyitott a 2010 óta helyi védettség élvező víztorony elbontásának.

– olvasható az oldalon.

A német beruházó megfenyegette az önkormányzatot, Csőzikék a választások után léptek 

A víztorony egy német vállalkozónak van útban, aki a tulajdonosa annak az ipartelepi résznek, ahol áll. A létrák és állványok gyártásával foglalkozó Krause Kft. csarnokfejlesztésre készül, és kijelentették, az építkezés útjában áll az érdi víztorony. Az önkormányzat korábban azzal érvelt a helyi védettség megszüntetése mellett, hogy az iparszegény agglomerációs város évi több tíz millió forintos bevételtől esne el, ha a létragyár tulajdonosa nem Érden, hanem valahol máshol valósítaná meg az ipari fejlesztését. Márpedig a cég kilátásba helyezte, hogy kivonul Érdről, ha a fejlesztést nem hajthatja végre az eredeti elképzelései szerint.

A víztorony elbontása ellen tiltakozó civilek nevében Tolmár Klára tavasszal levélben fordult az építési és közlekedési miniszterhez. A tárca válasza május 23-án érkezett meg, ebben Lánszki Regő építészeti államtitkár azt írta:

Az Építési és Közlekedési Minisztérium álláspontja szerint a helyi védelem indokolt, fenntartása akár a beruházással is összeegyeztethető lehet, amelyről a polgármestert is tájékoztatták levélben. Az államtitkár hozzátette, az önkormányzatnak számos körülményt mérlegelve kell a beruházóval egyeztetnie

– olvasható a 24.hu-n.

Az érdi önkormányzat szerint viszont Stefan Krause, a német beruházócég tulajdonosa kitart amellett, ahogyan terveit megvalósítani kívánja a kezdetektől fogva. Ha pedig nem történhet meg eszerint a csarnokfejlesztés, akkor a beruházó Lengyelországban valósítja meg a fejlesztést – idézte fel az önkormányzat kommunikációs vezetője az egyeztetésen elhangzottakat. 

Ha tehát a beruházást a cég nem valósíthatja meg, azzal a város nemcsak a körülbelül 60-70 millió forinttal növekedő adóbevételét veszítené el, hanem az iparűzési adó formájában eddig befizetett 500 millió forintot is

 – tette hozzá László Ferenc.

Az érdi önkormányzat legújabb döntése értelmében településrendezési szerződést köt a német vállalattal, amely alapján a német cég kompenzációként 47 millió forintot fizet be az érdi városfejlesztési alapba, amelyet az önkormányzat tájékoztatása szerint két utca leaszfaltozására költenek, a maradék pénz felhasználásáról pedig ígéretük szerint a lakosság bevonásával döntenek – olvasható a 24.hu-n. 

A víztorony elbontása ellen tiltakozó civilek képviselője, Tomár Klára a lap megkeresésére a fejleményekhez annyit fűzött hozzá: ez a 47 millió forint az ára a helyiek számára fontos érdi víztoronynak, egyúttal kilátásba helyezte, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a közgyűlés csütörtöki döntései miatt – írta a lap. 

Érdekes az is, hogy a balliberális Csőzik László vezette önkormányzat a választásokig kivárt mostani döntésével. 

Borítókép: Az érdi víztorony (Fotó: Képernyőkép/YouTube/Medveczky György)