Soha ennyi érvénytelen szavazat nem volt még főpolgármester-választáson

Feltűnő összefüggésekre hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A rendkívül szoros választási eredmények tükrében még mindig nem lehet tudni, hogy ki lesz Budapest főpolgármestere az elkövetkezendő öt évben. Ehhez párosult az érvénytelen szavazatok rendkívül magas aránya. A hivatalos adatok szerint összesen 24 592 ilyen szavazólapot számoltak össze, ez a 2019-es mennyiségnek csaknem a háromszorosa.

A 2019-es választásokon 8388 érvénytelen szavazatot adtak le a választópolgárok, és csaknem 10 százalékkal kevesebben jelentek meg az urnáknál, mint most vasárnap. A mostaninál jóval csekélyebb volt a leadott érvénytelen szavazatok aránya 2014-ben is, akkor mindössze 11 563 érvénytelen szavazólapot vettek nyilvántartásba.

Ennél is beszédesebb adatokkal szolgál a 2010-es eredmény. Akkor az érvénytelenül leadott szavazatok száma mindösszesen 7796 volt, ami a legalacsonyabb a főpolgármester-választások történetében. Ezzel szemben 2006-ban jóval több, 10 579 érvénytelen szavazatot adtak le, ami így is harmada a most vasárnapi adatnak.

Magyar Nemzet-grafika

Mikor érvényes a szavazat?

A hatályos jogszabályok szerint a vasárnapi választásokon nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz érvényesítheti a bizottság egyik tagja.

Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a párt neve feletti körbe tollal húzott két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak a „bekarikázás”, „besatírozás”, „kipipálás”, és az sem, ha nem az erre szolgáló körben metszik egymást a vonalak.

A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.

Vitézy újraszámolást kér

Mint arról már lapunk beszámolt, az érvénytelen szavazatok miatt vasárnap óta forrnak az indulatok, a főpolgármester-választás eredményváróján Vitézy Dávid már arról beszélt, hogy a szavazatok újraszámlálására lesz szükség. Ezen aligha lehet csodálkozni, hiszen a jelenlegi főpolgármester nagyon szoros küzdelemben, mindössze 324 szavazattal nyerte meg a vasárnapi önkormányzati választást Vitézy Dáviddal szemben. A DK–MSZP–Párbeszéd jelöltje a voksok 47,53 százalékával (371 466 szavazat) nyert, míg az LMP jelöltje 47,49 százalékot ért el (371 142 szavazat).

Azonban Vitézy Dávid még a százszázalékos feldolgozottság előtt jelezte, hogy a csaknem 25 ezer érvénytelen voks miatt kezdeményezik a szavazatok ellenőrzését.

Információink szerint ugyanis számos esetben megtörtént, hogy a Fidesz–KDNP egykori főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra mellé húzták be a voksukat a választók úgy, hogy a neve már át volt húzva. De olyan esetről is van információnk, hogy egyes szavazókörzetekben úgy adták ki a szavazólapot, hogy a kormánypártok egykori jelöltje nem volt áthúzva, ami már jogsértésnek minősül, vagy csak nagyon halványan, ami szintúgy megkérdőjelezi az eljárás tisztaságát.

Vitézy Dávid nemrég arról posztolt, hogy vannak információik lehetséges csalásokról. – Nyitott kérdésből és gyanúból rengeteg van. 24 592 érvénytelen szavazat volt ezen a választáson, ami rekord. Karácsony Gergely százszázalékos feldolgozottságnál 324 szavazattal vezet, tehát 76-szor annyi az érvénytelennek nyilvánított szavazat, mint a kettőnk közötti különbség. A már birtokunkban lévő információk alapján egyes kerületekben rendszerszintű problémák merültek fel a szavazatok érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban, és pont ezekben a kerületben kiugró is volt az ilyen szavazatok aránya – jelezte bejegyzésében az LMP jelöltje.

Gyanús egybeesések

Az újraszámlálással kapcsolatban nyilatkozott az Indexnek a főpolgármester-jelölt és az LMP közös listájának negyedik helyén szereplő Merker Dávid, aki elmondta, hogy adataik szerint a VII., VIII. és IV. kerületben adták le a legtöbb, kirívóan magas arányú érvénytelen szavazatot a fővárosi listás voksokhoz képest.

Ezért Merkerék megvizsgálták a szavazólapokat, és azt látták, ahol rendesen ki volt húzva Szentkirályi Alexandra neve, ott nagyon alacsony volt az érvénytelen szavazatok aránya, ahol pedig nem, ott nőtt vagy kiugróan magas volt. Volt, ahol csak nyomdahibának tűnt Szentkirályi Alexandra kihúzása a szavazólapról.

Merker szerint ez abból fakad, hogy sokan először nem vették észre, hogy Szentkirályi Alexandra ki van húzva, majd amikor észrevették, akkor Vitézyre adták le a voksukat. A Fidesz volt jelöltje alig láthatóan volt kihúzva például Újpesten és a II. kerületben.

A szavazat érvényességét ugyanakkor a jogszabály szerint nem befolyásolja, hogyha a szavazólapra bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak, vagy ha tévedésből egy visszalépő jelöltre is letették a voksukat.

Merker szerint ezres nagyságrendű lehet a szavazatvesztés amiatt, hogy úgy érvénytelenítettek voksokat, hogy két iksz volt a szavazólapon, miközben a szavazatok érvényesek voltak, hiszen a másodikat a még versenyben lévő Vitézy Dávidra húzták be. Úgy véli, hogy a szavazókörökben erről a szabályról sokaknak nem lehetett tudomása, mert későn értesítették a bizottságokat.

– Jog szerint érvényesek, de több helyen érvénytelennek tekintették

– fogalmazott Merker Dávid. 

Borítókép: Urnák a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 06. számú országgyűlési egyéni választókerületében (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)