Zsarolással akar változtatni a kormány migrációs politikáján az EU

Az unióban attól tartottak, hogy ha a mostani döntést nyilvánosságra hozzák, akkor újabb jelentős szavazóbázist aktivizálnak a Fidesz szavazói között. Ezért az ítélet kihirdetését a választások utánra időzítették – mondta az Indexnek Bakondi György azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint teljesen világos, hogy azt szeretnék, hogy Magyarország ennek a pénzügyi zsarolásnak a hatására változtasson a politikáján, és csatlakozzon a migrációs paktum előírásaihoz.

A választások előtt világos volt, hogy az Európai Bizottság javaslata hatmillió forint napi bírság kiszabására vonatkozott. Ezek után nem hirdették ki a bíróság ítéletét a választásokig, mivel joggal feltételezték, hogy az ilyen mértékű büntetés felháborodást keltene Magyarországon, ahol a lakosság nagy arányban ellenzi az illegális bevándorlást. Attól tartottak, hogy ha a mostani döntést nyilvánosságra hozzák, akkor újabb jelentős szavazóbázist aktivizálnak a Fidesz szavazói között. Ezért az ítélet kihirdetését a választások utánra időzítették – mondta az Indexnek Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Mint ismert, az Európai Unió Bírósága 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert „nem tartja tiszteletben” az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és az unión kívüli országok jogellenesen az unió területén tartózkodó állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén.

Hetvenszeres ítélet

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint nem vették figyelembe az Európai Bizottság javaslatát, hanem annak sokszorosát, hetvenszeresét szabták ki: 200 millió euró egyszeri, illetőleg egymillió eurós napi bírságot, ami példátlan.

Teljesen világos, hogy azt szeretnék, hogy Magyarország ennek a pénzügyi zsarolásnak a hatására változtasson a politikáján, és csatlakozzon a migrációs paktum előírásaihoz.

– Tételezzük fel azt a fantasztikus helyzetet, hogy valaki a túloldalon lövöldözik géppisztollyal, majd átmászik a kerítésen, leteszi a géppisztolyt, és azt mondja, bocsánat, én politikai menekültstátuszt szeretnék kérni, akkor mi elvisszük a táborba, etetjük, itatjuk, ellátjuk, elhelyezzük, és majd aztán megadjuk neki a politikai menedékjogot – vázolta a főtanácsadó.

Bakondi György szerint ez olyan jellegű követelés, amely

a 2015 óta jól látható Soros-terv nyomait viseli magán.

Mint fogalmazott, sokszor mondják, hogy a Soros-tervet csak mondogatjuk, de sajnos minden egyes sora a valóságban is realizálódik. Hozzátette: például benne van, hogy évente egymillió migránst kell beengedni. – Ha a tavalyi adatokat megnézzük, az Európai Unióba éppen egymillióan érkeztek. Tehát ennek a konzekvens végrehajtása zajlik. A mostani bírósági döntés is ennek a Soros-tervnek a következménye – fogalmazott.

Régi ügy

– Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy 2020-as ügyről van most szó, amikor a tranzitzónát az Európai Unió nyomására fölszámoltuk. Mert ezt nem lehetett elhagyni csak Szerbia felé, vagyis zárt volt, így szerintük őrizetben tartottuk őket, ami ellentétes az előírásokkal. Bár korábban elhangzott, hogy a költségeket megoszthatjuk más tagállamokkal, ez nem valósult meg, a magyar határkerítést és az egész rendszert az Európai Unió nem finanszírozza. Pedig ez egy schengeni külső határ, és minden előírását érvényesítjük az idevonatkozó egyezménynek. Az elfogottak rajtunk keresztül nem jutnak el az Európai Unió országaiba – idézte fel a főtanácsadó. Mint kifejtette,

ekkor indult el a kötelezettségszegési eljárás, amelyet nem hajtottunk végre, mondván, ez a tranzitzóna kiválóan működik, nem zárt tábor, van mód a jogorvoslatra, bírósághoz fordulhatnak a bevándorlók, és megvárhatják a bírói ítéletet.

Ennek ellenére a megoldás nem nyerte el Brüsszel tetszését, és a bírósághoz fordult az Európai Bizottság, miszerint a kötelezettségszegési eljárásban hozott döntés értelmében be kell engedni az illegális migránsokat magyar területre, és itt kell, hogy megvárják a menekültkérelmük elbírálását.

– Ugyanakkor Magyarországon jól ismerjük, hogy ez mit jelent: bejönnének, beadnák a menekültkérelmüket, majd elszöknének. Ha ezt elfogadnánk, akkor egy fontos határőrizeti alapelvünk sérülne, miszerint nem lehet illegálisan, erőszakosan belépni Magyarországra, másrészt korábban leszögeztük, hogy a menekültkérelmet a magyar határon kívül kell benyújtani. Ez biztosítja az eredményességet –  fogalmazott.

Borítókép: Bakondi György (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)