A magyarok értik és komolyan veszik a népesedési kihívásokat, amelyek többségük szerint egész Európa jövőjét veszélyeztetik – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb reprezentatív kutatásából.
A felmérés szerint a megkérdezettek elsöprő többsége úgy gondolja, hogy az új Európai Bizottságnak sokkal több figyelmet kellene fordítania a családokra, tízből nyolcan pedig egyetértenek azzal is, hogy hazánk július 1-jén kezdődött soros uniós elnöksége alatt uniós szinten is fel kell hívni a figyelmet a családok és a gyermekvállalás támogatásának szükségességére.
A KINCS emlékeztet, hogy 2024. július 1-jétől újra Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsának elnökségi feladatait, amely során politikai napirendjét hét fő témakörre, köztük az európai demográfiai kihívások kezelésére fogja összpontosítani. A KINCS legújabb kutatásának fókuszában éppen ezért a népesedési helyzet állt, amely egyre aggasztóbb kihívások elé állítja az Európai Uniót, ezzel is rontva versenyképességét.
A válaszadók 69 százaléka tudott arról, hogy az EU soros elnökséget július 1-jétől hazánk látja el, közülük is a 65 év felettiek, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők voltak tájékozottabbak. Azt azonban a válaszadóknak már csak 27 százaléka tudta, hogy az Európai Uniónak jelenleg 27 tagállama van, azzal azonban a többség, 88 százalék egyetértett, hogy az Európai Uniónak nagyobb figyelmet kell fordítania a családokra.
A válaszadók 78 százaléka egyetértett azzal, hogy hazánk soros elnökségének ideje alatt Magyarországnak kiemelt feladata, hogy felhívja a figyelmet a családok és a gyermekvállalás támogatásának szükségességére az EU-ban – összegezte az eredményeket a KINCS.
A kutatásból egyértelműen kiderül az is, hogy a magyarok értik és komolyan veszik a népesedési kihívásokat:
a megkérdezettek 78 százaléka szerint az Európai Unió komoly népesedési problémákkal néz szembe, amelyek 73 százalékuk szerint veszélyeztetik Európa jövőjét. Ennek ellenére azonban úgy látják, hogy az Európai Unió nem törődik ezekkel a problémákkal, így például a társadalom elöregedésével vagy a születések számának csökkenésével.
A válaszadók kétharmada szerint az Európai Unió nem tesz semmit azért, hogy több gyermek szülessen, ellenben nyolcvan százalékuk úgy gondolja, hogy EU-s szinten a bevándorlással akarják megoldani a népességfogyás problémáját.
A válaszadók 81 százaléka tisztában van vele, hogy az Európai Unióban jelentősen növekedett a bevándorlók száma, miközben csökkent a születéseké. Tízből négy magyar szerint hazánkban a születések száma és a gyermekvállalási kedv is emelkedett, miközben csak minden hatodik gondolja úgy, hogy ugyanez jellemző lenne az Európai Unió egészére is.
