Ultrafeldolgozott élelmiszerek: ha a rövidebb utat választjuk az étkezés terén, az életünket is megrövidíthetjük

A korai halált okozó betegségek nemcsak a középkorúakat, hanem a gyerekeket is érintik.

Az ultrafeldogozott élelmiszerek helyett nassoljunk dióféléket Fotó: Pexels

A kutatásban részt vevő szakemberek hangsúlyozták, a kutatás eredményei ismét megerősítették, hogy haladéktalanul csökkenteni kellene az ultrafeldolgozott ételek fogyasztásának mennyiségét és inkább feldolgozatlan formában fogyasztani a különféle gyümölcsöket, zöldségeket és dióféléket.

– Még egy erős érvünk van amellett, hogy ösztönözzük az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentését, függetlenül attól, hogy az állati vagy növényi eredetű – mondta Renata Levy, a tanulmány egyik szerzője és a Sao Pauló-i Egyetem professzora.

A gyerekek is áldozatul esnek

Nem csak a középkorúak esetében mutatható ki a többszörösen feldolgozott ételek negatív hatása, már egészen kis korban is súlyos következménnyel jár, ha a tápanyagbevitel ezekre az ételekre épül. 

Mára ugyanis minden harmadik gyermek túlsúlyos, a gyermekkori elhízással együtt pedig az ezzel járó betegségek előfordulása is megállíthatatlanul nő: a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás kialakulása mellett az emésztőszervi megbetegedések és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázata is nő a felesleges kilókkal. 

Sok szülő azonban szeretné azt hinni, hogy valamilyen betegség okozza a túlsúlyt, vagy a genetikát okolják – tévesen.

– Hosszú évek óta vizsgálunk túlsúlyos gyerekeket, kamaszokat. Kiderült, hogy az esetek túlnyomó többségében – 95-98 százalékban – nem betegséget találunk a felesleges kilók mögött, hanem a genetikai adottságok mellett nem megfelelő életmódot – hívta fel a figyelmet Gács Zsófia. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai részlegének endokrinológusa kifejtette, már a kisebbek körében is gyakori, hogy megjelennek a túlsúly következményei, például az inzulinrezisztencia vagy a vérnyomásproblémák, a máj károsodása, a reflux és az alvászavar, de hosszú távon a túlsúly szövődményeinek egyike lehet a meddőség kialakulása is. 

Megtévesztő címkék

– A legnagyobb gond, hogy az ultrafeldolgozott ételeket már a néhány hónapos babák is fogyasztják, és függői lesznek annak az ízvilágnak, amelyet ezek a termékek nyújtanak – hívta fel a figyelmet Okos Tímea, aki szerint az élelmiszereken feltüntetett jelzések valójában félrevezetőek.

A táplálkozási szakértő álláspontja szerint a Nutri-Score rendszer, amely az élelmiszerek tápanyagtartalmát értékeli A-tól E-ig a benne lévő tápérték szerint, hamis garanciát ad a vásárlóknak arra, hogy valamilyen magas és minőségű tápanyagforrásban gazdag élelmiszert fogyaszthat.

Csak tegyük fel magunkban a kérdést, hogy kaphat egy olyan ultrafeldolgozott élelmiszer A jelzést, amelyben sok cukor és mindenféle állagmegőrző melléktermék van? Míg az olívaolaj és a lazac C vagy D jelzést?

– fogalmazott. – Érdemes a csomagolást jól szemügyre venni, és visszatenni a polcra azokat a termékeket, ahol mondjuk hatalmas málnával reklámozzák a gyerekeknek szánt üdítőt, miközben épp hogy egy leheletnyi málnapor került bele – tanácsolta. 

Kitörölhetetlen emlékek

Okos Tímea ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, a szülők nincsenek egyszerű helyzetben, mert egy komplett ipar épült arra, hogy vásárlásra ösztönözzék őket. Ezek a reklámok főképp azzal „fenyegetnek”, hogy amennyiben nem vásároljuk meg az általuk kínált, gyermekeknek szánt termékeket, úgy megfosztjuk őket az egészséges fejlődéstől és a boldog élet lehetőségétől.

– Nagyon nehéz kiszabadulni ezeknek a termékeknek a szorításából, mert a kisbabás szülők többsége úgy érzi, ezek a termékek biztonságot adnak számukra – jegyezte meg.

Példaként elmondta, ma már egyre több kutatás mutat rá arra is, hogy mennyire károsak – mentálisan és fizikailag is – azok a termékek, amelyek kifejezetten a gyerekeket célozzák meg. A „dínófalatok” ugyanis amellett, hogy ultrafeldolgozottak, a legkisebbeknek azt az üzenetet közvetítik, hogy az ő ennivalójuknak teljesen másképp kell kinéznie.

– Ez egyfajta pavlovi reflexként hat, és egy idő után már evidensnek tekintik, hogy kiskutya és dínó formájú legyen a vacsora. Ezek a többszörösen feldolgozott termékek rengeteg elhízáshoz vezető, tápanyagnak aligha nevezhető összetevőt tartalmaznak, amelyek életre szóló károkat okozhatnak, ha túl nagy mennyiségben és arányban szerepelnek az étrendben – vélte a tanácsadó.

Ultrafeldolgozott élelmiszerek helyett házikoszt

Nem csupán időt és pénzt, de az egészségünket is megőrizhetjük, ha minden héten előre eltervezzük, milyen ételeket szeretnénk készíteni. Okos Tímea szerint a tudatos menütervezéssel sokkal kevesebb többszörösen feldolgozott ételt veszünk le a boltok polcairól, és kevésbé válunk a reklámok áldozataivá. 

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek helyett készítsük el mi magunk az ételeket, gyermekeinkkel közösen Fotó: Okos Tímea

Az ételek alapanyagainak listája segít, hogy ne csábuljunk el. Ezzel is maximalizáljuk az ételeink tápértékét, és támogatjuk az egészségünket és az egészséges életmóddal kapcsolatos céljainkat 

– mondta. A kisgyermekeket érintő túlsúly megakadályozásában és annak leküzdésében is segíthet ez a módszer, ahogyan abban is, hogy elkerüljék a válogatósságot. – A jó evő gyerekek neveléséhez is elengedhetetlen a tudatos tervezés, hiszen ennek híján fáradtan, a hűtő előtt álldogálva a legritkább esetben kezd neki újdonságokkal kísérletezni az ember. Márpedig a változatosság és az új ételek a kulcs a válogatósság ellen, ahogy az is, hogy ne menjünk bele a „rendelésre főzésbe” és a többféle opció kínálásába – tanácsolta Okos Tímea.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)