Hankó Balázs: A Neumann János program egyik meghatározó pillére a science parkok fejlesztése
Az innovációs miniszter azt mondta, hogy nem kevesebbet szeretnénk elérni, mint hogy 2030-ra Magyarország legyen Európa tíz legjobb innovátora között, és 2030-ra legyenek TOP 100-as egyetemeink a világban és Európában. Mindezt úgy, hogy az a magyar nemzet szuverenitását, gazdaságát erősítse és segítse – tette hozzá. Megjegyezte, hogy ebben kiemelt szerepet szánnak az egyetemeknek.
Ezért indították útjára Neumann János programot, amelyben kiemelten erősítik az egészségipart, a gyógyszeripart, a digitalizációs területet, és a zöld átállást az agráriumban úgy, hogy mindez Magyarország szuverenitását erősítse – fejtette ki Hankó Balázs.
Hozzátette: a Neumann János program egyik meghatározó pillére a science parkok fejlesztése. Az erre kiírt pályázatra 13 egyetem jelentkezett, köztük a Debreceni Egyetem, amelynek a science parkjában épült fel a most átadott pilot kutatólaboratórium.
Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó alapítvány kuratórium elnöke jelezte: az egyetem stratégiai céljai között régóta fontos szerepet kap az egészségipari ökoszisztéma kialakítása, az innováció támogatása és ezzel párhuzamban az ipari partnerekkel való szoros együttműködés. A pilot kutatólaboratórium létrehozásához mintegy 5,168 milliárd forint összegű vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyertek el – fűzte hozzá.
Bács Zoltán kancellár azt mondta, hazai viszonylatban egyedülálló, bonyolult gyógyszeripari beruházást valósítottak meg. Jelezte: 2026-ig próbaüzemben működik a labor, ez még a fejlesztés szakasza lesz, és mintegy egymilliárd forint ráfordítás után kezdődhet meg a termelési szakasz.
Papp László (Fidesz–KDNP), Debrecen polgármestere páratlan sikernek nevezte az utóbbi évek helyi gazdaságfejlesztését, amelynek köszönhetően több mint ötezermilliárd forint befektetéssel mintegy húszezer új munkahely létesült a városban. A DE az elmúlt öt évben 82 milliárd forintot fordított, a következő háromban további 60 milliárdot fordít oktatás-, tudomány- és kutatásfejlesztésre – mondta.
A beruházás megteremtette az alapját, hogy a pilot kutatólaboratórium ipari szereplőként, vírus- és baktériumalapú biológiai hatóanyagok steril gyártási technológiával történő előállítására alkalmas, az intézmény tudásbázisára épülő kutatási és fejlesztési egységévé váljon az egyetemnek. A projekt központi eleme volt, hogy olyan tudományos központ alakuljon ki, ahol a gyógyszerfejlesztési és kis volumenű termelési tevékenység a II-es biológiai biztonsági szintnek megfelelő (BSL2) munkakörnyezetben folyhat – hangzott el az átadáson.
