Hiába történt meg az elmúlt időszakban több országban is a marihuána (cannabis) legalizációja, a hozzá fűzött reményeket nem váltja be az intézkedés – olvasható Dr. Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatójának legújabb tanulmányában. Különösen akkor, ha ezek a remények arra vonatkoztak, hogy a depresszió csökkentésére megfelelő lehet a cannabis – fejtette ki a szakember a Mandinernek.
Csak a placebokontrollt kellett „kifelejteni”, és máris „megfelelő” eredményt kaptak
Az eddigi több ezer klinikai vizsgálat, amely a cannabis és a depresszió kapcsolatát vizsgálta, abba az irányba mutattak, hogy a marihuána rendszeres fogyasztása súlyosbít az említett lelki betegségen – közölte Haller József. A Drogkutató Intézet az elmúlt két évből olyan kutatásokat gyűjtött össze és dolgozott fel, amelyekben hatóságilag bevizsgált cannabist alkalmaztak, hogy kiküszöböljék az a lehetséges ellenérvet, hogy alanyaik nem megfelelő minőségű marihuánát fogyasztottak.
A szakember felidézte, hogy 156 releváns kutatási cikket találtak a témában. A legtöbb keresztmetszeti tanulmányban a depresszió gyakoribb volt azok között, akik fogyasztottak cannabist, mint azok között, akik nem. Haller kiemelte,
a marihuána fogyasztásának növekedése általában depresszió növekedésével járt, míg a szer elhagyása többségében enyhítette a depressziót. Összességében a felülvizsgált eredmények nem támasztják alá az orvosi cannabis antidepresszáns hatásait.
– olvasható a tanulmányban. Ennek ellenére egyre több országban legalizálják a marihuána fogyasztását, amely kapcsán a szakember kifejtette, ennek egyik oka abban keresendő, hogy sokan szinte vallásosan hisznek a marihuána jótékony hatásaiban, ráadásul e hit mögött sokszor komoly lobbierő van. A szekértő elmondta, több olyan tanulmányt is találtak, melyek placebokontroll nélkül jutottak arra a következtetésre, hogy a marihuána rendszeres fogyasztása rövid távon csökkenti a depressziót. Összesen huszonkét olyan kutatást vizsgált a Drogkutató Intézet, amelyben hiányzott a tudományos vizsgálatok ezen elengedhetetlen alkotórésze. Haller arra is rámutatott, más kutatásokban éppen az az eredmény jött ki, hogy a placebo csökkentette nagyobb mértékben az alanyok depresszióját, mint a cannabis. A hosszan tartó vizsgálatok pedig egyértelműen azt bizonyították, a cannabis fogyasztásának növekedését a depressziós tünetek növekedése követte.
Ezt az ilyen jellegű tanulmányok 81 százaléka mutatta ki, de végül egyetlen olyan vizsgálat sem született, amelynek az eredménye arról számolt volna be, hogy a marihuána fogyasztásával vagy a fogyasztás emelkedésével csökkentek volna a depresszió tünetei.
Ami pedig a feketepiac, legalizációt követő visszaszorulásának reményét illeti, ugyanúgy a kezdeti várakozásoknak ellentmondó eredmény született. A szakértő ennek egyik okát abban látja, hogy a kanadai törvények értelmében az engedélyezett cannabistermékeknek a THC-tartalma korlátozott, amelyet legfeljebb a gyerekek, a kamaszok fogyasztanak. A feketepiacon viszont rendkívül sokféle marihuánát lehet megkapni – egyes fogyasztók számára ennek ugyanolyan jelentősége van, minthogy borból is sokfajta van – és sokkal nagyobb THC-tartalommal, ráadásul a piacinál is alacsonyabb árral, mivel nincs rajta adó.
Haller szerint a legalizáció éppen azt a minimális gátlást tünteti el az emberekből, hogy feketepiacról ne merjenek beszerezni cannabist, hiszen ha annak fogyasztása legális, meg sem kérdezhetik a hatóságok a fogyasztót, hogy hol vette a drogot.
