– A magyar kormány soha nem kért olyat a trianoni utódállamoktól, amit ne biztosítana a Magyarországon élő kisebbségek számára, ezért most is azt kéri, hogy ők is ugyanezt biztosítsák a területeiken élő magyarok számára – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök-helyettes a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetés során rámutatott: ha gyümölcsöző Magyarország és az utódállam kapcsolata, mint Szerbia esetében, akkor „méltó és igazságos”, hogy ebből a jó kapcsolatból a szerbiai magyarság és a magyarországi szerbség is részesüljön.
Ha ellenben rossz, mint Ukrajna esetében, ebből semmilyen teher nem hárulhat a magyarországi ukrán kisebbség felé, mivel ők ebben nem felelősek.
Rámutatott: a magyar kormány természetesnek tartja, hogy például a magyarországi románság egyszerre teljes jogú része a magyar, illetve a román világnak; az alkotmány kimondja, hogy a magyarországi kisebbségek államalkotó tényezők, autonómia illeti meg őket.
– Például a gyulai románság Magyarországon olyan szimbólumot használ a saját identitásának a kifejezésére, amilyent akar, úgy teszi ki a román zászlót, ahogy akarja, akkor énekli a román himnuszt, amikor akarja
– emlékeztetett, hozzátéve, hogy természetesnek tartják azt is, hogy a magyarországi románok felvegyék a román állampolgárságot. A szomszédos államokkal való viszony kapcsán rámutatott: Slobodan Milosevics idejében senki nem gondolta volna, hogy „nemcsak kiegyezés lesz Szerbiával, hanem kiengesztelődés is”.
– Ha a szerbekkel meg tudtuk csinálni, akkor miért ne tudnánk megcsinálni a románokkal, szlovákokkal?
– tette fel a kérdést, aláhúzva: nem a magyar kormány „készülékében van a hiba”.
A mi kezünk ki van nyújtva a románság felé, a szlovákság felé, az utódállamok felé. Nekünk az az érdekünk, hogy a magyarság megmaradjon az adott országban, és az adott utódállammal a lehető legjobb viszonyban legyünk. Nem rajtunk múlik, hogyha például Ukrajnával ez nem így van” – szögezte le Semjén Zsolt.
Magyarországon biztonságban vannak a menekültek
Az ukrajnai helyzetről szólva rámutatott: azért nem érte orosz katonai csapás Kárpátalját, mert a magyar kormány nem engedi meg, hogy Magyarországon keresztül nyugati fegyverszállítás történjen Kárpátalja felé, hiszen akkor az oroszok szétlőnék a térséget. Hozzátette: azért nem halnak meg magyar fiatalok az orosz–ukrán háborúban, mert magyar állampolgárságot kapva időben át tudtak menekülni Magyarországra.
– Innen üzenem magyarnak, ruszinnak, ukránnak, mindenkinek, hogy aki – ha katonaköteles, ha nem katonaköteles – Ukrajnából Magyarországra menekül, az Magyarországon teljes biztonságban van. És nem fogjuk őket visszaadni Ukrajnának, hogy kiküldjék őket a frontra és meghaljanak egy olyan háborúban, amihez semmi közük
– jelentette ki Semjén Zsolt.
Cél az identitás megerősítése
A határon túli magyar vezetőktől érkezett köszönetnyilvánításra reagálva kifejtette: a magyar kormány tartozik köszönettel a határon túli magyaroknak, hogy példát mutatnak magyarságtudatból, megmaradásból az anyaországi magyaroknak. Kijelentette: a magyar kormány célkitűzése az, hogy aki meg akar maradni magyarnak, az megmaradhasson magyarnak, ehhez minden támogatást megad.
– Ahol csak pislákol a magyar tudat, oda mindent megadunk, hogy ez a szikra lánggá lobbanhasson
– fogalmazott Semjén Zsolt.
Közölte: a célkitűzés négy alappillére közül első az identitásmegerősítés, ennek érdekében a magyar kormány közel ezer új óvodát épített, újított fel a Kárpát-medencében, és az oktatási rendszer teljes skáláját fenntartja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemig.
Több mint 250 ezer külhoni magyar gyerek jár magyar iskolába, és az oktatási-nevelési támogatás összege a korábbi négyszeresére, 100 ezer forintra nőtt.
A második pillérre, a gazdaságfejlesztésre sem érkezett soha ilyen sok pénz, mivel cél, hogy ne csak megmaradjanak magyarnak a határon túli magyarok, hanem meg is tudjanak élni – húzta alá. Kulcsfontosságú a külhoni magyar politikai szervezetek támogatása is, alapvető nemzeti érdek a külhoni magyar polgármesterek, megyei elnökök, parlamenti képviseletek megléte, a kormányjelenlét – mondta. Kiemelte,
megvalósult a nemzet közjogi egyesítése is, 1,2 millió ember tette le az állampolgársági esküt.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az elmúlt időszak egyik legnagyobb nemzetpolitikai eredményének nevezte, hogy a magyarság egységesen tudott fellépni az európai parlamenti (EP-) választásokon, megmaradt a két erdélyi magyar EP-képviselő, és a Fidesz–KDNP-listán a Vajdaságnak és Kárpátaljának is lett képviselete.
Kitért a moldvai csángóknak a romániai önkormányzati választásokon elért kiemelkedő eredményére, közölve, hogy Bákó megyében a 7214 csángó szavazat két polgármesteri mandátumot hozott.
Hangsúlyozta: a csángók megjelenését a politikai színpadon hosszas oktatási, kulturális és közéleti munka előzte meg. Aláhúzta: nincs alternatívája az etnikai politizálásnak, csak azok a magyar közösségek lehetnek erősek, ahol etnikai politizálás van. – A nemzetpolitikai programok tovább zajlanak, az új tanévben is marad a 100 ezer forintos oktatási-nevelési támogatás a bölcsődétől az egyetemig, és a hálózatépítés, -erősítés is tovább folyik – mondta.
