Latorcai Csaba: Ezeréves kapcsolat köti össze a magyarokat és a horvátokat

Magyarország és Horvátország barátsága nem csak harminc évre tekint vissza, a két országot ezeréves kapcsolat köti össze, amelynek mindig voltak fénypontjai, örömei és nehézségei – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap a Somogy vármegyei Őrtiloson.

Megemlékezés a 30 évvel ezelőtti határnyitás és a horvát-magyar barátság napja alkalmából Őrtiloson (Fotó: MTI/Katona Tibor)

Latorcai Csaba a harminc évvel ezelőtti első ideiglenes határnyitásra emlékező rendezvényen, a horvát–magyar barátság napja alkalmából arról beszélt, hogy a két nemzet számtalan küzdelmet vívott együtt, harcolt a tatárok és a törökök ellen is.

Megemlékezés a harminc évvel ezelőtti határnyitás és a horvát–magyar barátság napja alkalmából Őrtiloson (Fotó: MTI/Katona Tibor)

Több mint harminc éve azonban új dimenzióba jutott a kapcsolatunk, hiszen Magyarország szinte elsőként állt a függetlenségét vívó Horvátország mellé és segítette a legújabbkori állama megteremtésében – mondta. Hozzátette, hogy Magyarország Horvátország európai uniós csatlakozásának is élharcosa volt, s amióta szomszédunk az EU tagja, új lehetőséget kapott mindkét állam a kapcsolatok fejlesztésében.

Az államtitkár szerint ebben a kapcsolatban katalizátorként vannak mellettünk a horvátországi magyarok és a magyarországi horvátok. Nem véletlen, hogy a magyarországi nemzetiségek támogatását több mint hétszeresére, évente 21 milliárd forintra emelte a magyar kormány, ebből az összegből pedig kiemelten részesülnek a horvátok.

Latorcai Csaba arra is kitért, hogy a térségben összefolyó Mura és Dráva nem csupán természetes, hanem egyben földrajzi határt is jelent, márpedig a határ menti régiók mindig nehezebb helyzetben vannak, mint az ország közepén lévők. Az őrtilosiak és a szomszédos légrádiak azonban példamutatóak abban, hogy miként lehet egy periférián lévő régiót a centrumba helyezni, mert csak így van esély, lehetőség a felzárkózásra turisztikai, gazdasági értelemben egyaránt.

Beszélt a két szomszédos település között tervezett gyalogos és kerékpáros hídról, amelyet a magyar kormány is támogat, hogy a regionális együttműködés keretében épüljön meg.

Ez a híd a két ország ezeréves történetét szimbolizálja, a kulturális kötődés hídja is egyben, de példamutató lehet a horvát–magyar határ mentén a felzárkózásra is – mondta az államtitkár.

Ez Magyarország területfejlesztési politikájának is a lényege, hogy helyi kezdeményezésekre, helyi ötletekre építve segítsük a települések megerősítését, mert a közösségek erősödése gazdasági versenytöbbletet, kitörést jelent – emelte ki Latorcai János.

Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője (KDNP) ugyancsak a két ország közös történelmét, kultúráját emelte ki beszédében, de arra is kitért, hogy ennek a kapcsolatnak még mélyebb gyökere van, az pedig a kereszténység. Ez nem csupán a közös kultúránk, hitünk és történelmünk, de ez jelenti a megmaradást és a jövőt is – tette hozzá.

Kósz Attila, Horvátország nagykanizsai tiszteletbeli konzulja a két ország földrajzilag és történelmileg is fontos pontjának nevezte a térséget. Kiemelte, hogy nemcsak Őrtilosban terveznek hidat, de Murakeresztúrnál is, ugyanakkor még több összeköttetésre lenne szükség a két ország között, mert ezek a hidak a szabadságot jelentik, az emberi kapcsolatok és a közös jövő fejlesztését.

Kelei Zita, Őrtilos polgármestere (független) elmondta, hogy a Légráddal közös híd tervezése lezárult, hamarosan elindul az engedélyeztetési eljárása.

Ivan Sabolic, a horvátországi Légrád polgármestere felidézte, hogy 1948-ban szakadt meg a kompkapcsolat a két település között, a hajóforgalom ideiglenes újraindítására egészen 1994-ig kellett várni.